Az idei évre vonatkozóan 1,9 százalékos inflációt várnak, ami a második félében átlagosan 2,4 százalékos éves bázisú mellett teljesülhet is, így a felső kilengésekre értelemszerűen kommunikáció szintjén sem szükséges reagálnia a döntéshozóknak
– mondta Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. Kiemelve: a jövő évre ugyanakkor csak 1,5 százalékos, 2023-re pedig 1,4 százalékos drágulást jósoltak, ami jelentősen elmaradna a 2 százalékos céltól, s az új stratégia alapján valamilyen lépést igényelne.
Valószínűsíthető – folytatta az elemző, hogy amennyiben valóban ilyen alacsony lesz a következő években a fogyasztói árindex emelkedése, mesterségesen fogják felpumpálni az inflációt. Egy ilyen lehetőséget meg is említettek a jegybankárok, mely a lakhatási költségek megjelenítése lenne az inflációs kosárban. Míg a másik lehetőség a további monetáris lazítás, mely az eszközvásárlási programok keretösszegének vagy havi vásárlásainak érdemi megemelése, illetve időbeli kitolása lehetne, de e forgatókönyvnek jelenleg kicsi az esélye, mivel több jegybankár már most is szigorítást sürget.
Ezek a hosszú távú dilemmák, rövid távon kissé egyszerűbb a helyzet. A delta variáns terjedése ismét némi bizonytalanságot hozhat az eurózóna kilábalási pályájára nézve, mely főként a szolgáltatási szektort érintheti. Erre hivatkozva a jegybank időt nyerhet, kiváró álláspontra helyezkedhet, legalább a szeptember 9-i kamatdöntő ülésig, amikor megjelenik a friss makrogazdasági prognózis – tette hozzá az elemző.
