Tavaly 51 milliárd dollárt öntöttek a befektetők a fenntartható amerikai befektetési alapokba, ami csaknem tízszerese a három évvel korábbi értéknek, s immár a tengerentúli részvény- és kötvényalapokba fektetett összeg egynegyedét teszik ki a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontokat is figyelembe vevő befektetések. A The Wall Street Journal szerint
a befektetők részéről óriási az igény ESG-mutatók mérésére, de máris közelharc indult a vállalatok, a környezetvédők és a hatóságok között, hogy mi legyen például a szén-dioxid-kibocsátás elszámolásának elfogadott módszertana, és azt milyen formában kellene nyilvánosságra hozniuk a cégeknek.
Egy liter Coca-Cola 346 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár, amíg a palackozóból eljut a boltok polcaira, míg egy nagy tekercs Charmin Ultra Soft WC-papír esetében ugyanez az érték 771 gramm. Nem mellékes, hogy a kóla lábnyomát a gyártó cég számolta ki, a papírgurigáét meg a New York-i környezetvédők kalkulálták. De ha egyetlen céget vizsgálunk, akkor is azt látjuk, hogy a besorolás szélsőségesen divergál, attól függően, hogy az MSCI, a Refinitiv vagy a Sustainalytics számolta az ESG-pontokat. Így fordulhat elő, hogy ugyan a Dow Jones Market Data szerint 94 amerikai tőzsdén kereskedett ESG-alap kosara átlagosan több mint 20 százalékkal emelkedett tavaly, felülmúlva az S&P 500 több mint 16 százalékos nyereségét, mégsem annyira egyértelmű, hogy a magas ESG-pontokkal rendelkező vállalatok felülteljesítenék az alacsony pontokkal rendelkezőket. Például az MSCI rangsorában idén épp a sereghajtók teljesítettek jobban.
Nem mérhetők össze a ma forgalomban lévő listák sem, hiszen ugyanaz a cég az egyik mérés szerint top 25-ös, a másikban meg az alsó 25-ben szerepel
– mondta a Világgazdaságnak Török Lajos, az Equilor vezető elemzője. Hozzátette: a mai gyakorlat szerint a cégek általában a számukra legkedvezőbb értéket teszik be a gyorsjelentésbe, ha egyáltalán közölnek valamit.
Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) is napirendre tűzte a terület szabályozását, s Gary Gensler elnök kiadta a stábjának, hogy év végéig készítsék elő az éghajlatváltozási kockázatok kötelező közzétételére javasolt szabályokat. A piac máris azt találgatja, hogy vajon mennyire lesz agresszív Gensler, aki a SEC-vezetők sorából is kilóg szabályozási szigorával. Alig fél év alatt jegelte az üres tőzsdei cégek (SPAC) piacát, nekiesett a kriptopiacnak, s már az ügyféladatokat kiszolgáltató order flow eladásokat is vizsgálja. A demokraták úgy vélik, az Egyesült Államoknak élen kell járnia a piaci szabályozásban, míg néhány republikánus felvetette, hogy a SEC túl messzire megy, mert megbízatása a pénzügyi közzétételekre korlátozódik. Egyes iparági szervezetek – köztük olyanok, mint az Amerikai Olaj- és Gázipari Szövetség – úgy vélik: a SEC-nek nincs jogi felhatalmazása az ESG-jelentések kikényszerítésére. Míg Patrick Morrisey, Nyugat-Virginia republikánus főügyésze máris perrel fenyegette meg Genslert, ha a tőzsdefelügyelet túllépné a hatáskörét.
Nem véletlenül tornyosulnak az indulatok, hiszen az összehasonlítható adatok rendszeres közzététele pozitív lenne, de ha a SEC túlszabályozza a területet, akkor sok kárt okozhat
– vélekedett Török Lajos. Mint mondta, erős a politikai nyomás az amerikai tőzsdefelügyeleten, ráadásul, az ESG most „szexi témának” számít. Ám ennél is izgalmasabb, hogy vajon miként alakul az ESG-befektetések hozama, mert egyelőre nem hoznak kiemelkedő prémiumokat. Kérdés: vajon a befektetők akkor is környezettudatosan döntenek-e, ha éppen ráfizetnek az ESG-hűségükkel?
