A világkereskedelem új rémálma: akkumulátorhiány és eltűnő diétás kólák
Elsőre kevés közös pontot találni az elektromos autók vásárlói és az indiai diétás kóla fogyasztói között, mégis mindkét csoport megérezheti a Hormuzi-szoros elhúzódó lezárásának következményeit – fogalmaz a Reuters.
A világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának bénulása ugyanis már nemcsak az olaj- és gázpiacot rázza meg, hanem egyre több iparágban okoz ellátási zavarokat és áremelkedést.
A Hormuzi-szoros lezárása miatt már most emelkednek az üzemanyagárak, ami újabb inflációs hullámot indíthat el. Az elektromos járművek első pillantásra nyertesnek tűnhetnek, hiszen csökkentik a fosszilis energiahordozóktól való függést, ám gyártásuk szintén erősen kitett a közel-keleti konfliktusnak.
Az elektromos autók akkumulátorainak előállításához elengedhetetlen a kénsav, amely kulcsszerepet játszik a nikkel és a lítium kitermelésében. Indonéziában – a világ legnagyobb nikkeltermelőjénél – a nagy nyomású savas kioldási (HPAL) technológia kénsavra épül, míg Ausztráliában a lítium kinyerésében nélkülözhetetlen az anyag. A réztermelésben szintén fontos szerepe van.
A cikk szerint a probléma gyökere, hogy
a kén – amelyből a kénsav készül – nagyrészt a kőolaj- és földgáztermelés mellékterméke.
A világ tengeri úton szállított kénkészletének mintegy fele korábban a Hormuzi-szoroson keresztül jutott el főként ázsiai országokba, elsősorban Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből.
A Kpler árupiaci elemzőcég adatai szerint azonban a szállítások gyakorlatilag összeomlottak. Áprilisban mindössze 30 ezer tonna kén hagyta el a térséget, márciusban pedig 180 ezer tonna, miközben a konfliktus előtti három hónapban havi átlagban 1,27 millió tonna haladt át a szoroson.
A kínálat visszaesése miatt a kén ára meredeken emelkedett: az ázsiai szállítási árak tonnánként már elérték a 880 dollárt, ami mintegy 50 százalékos drágulást jelent a konfliktus kezdete óta.
Ez nemcsak a bányacégek költségeit növeli, hanem ellátási problémákat is okozhat. Indonéz, ausztrál és chilei kitermelők egyre élesebb versenyt folytathatnak a kénsavért, és ha nem jutnak elegendő mennyiséghez, akár termeléscsökkentésre is kényszerülhetnek.
A Vietnámban rendezett ázsiai akkumulátoripari konferencián több indonéz és ausztrál bányavállalati vezető is arról beszélt, hogy középtávon egyre nehezebb biztosítani a szükséges kénsavellátást.
Mindez különösen érzékenyen érintheti Kínát, amely elektromosautó- és akkumulátorgyártásban globális vezető szerepet tölt be.
Bár léteznek alternatív technológiák a fémek feldolgozására, ezek kevésbé hatékonyak.
Ha a helyzet tovább romlik, Kína várhatóan fokozza majd diplomáciai nyomást mind Irán, mind Donald Trump amerikai elnök felé annak érdekében, hogy legalább a tengeri útvonal újranyitásáról megállapodás szülessen. A konfliktus hatásai azonban már most messze túlmutatnak az olaj- és akkumulátoriparon.
Az alumíniumhiány miatt fogyhat el a diétás kóla
A Hormuzi-szoros lezárása az alumíniumpiacot is megrázta. A háború előtt a globális alumíniumszállítás mintegy 8 százaléka haladt át a térségen, ám ezek a szállítmányok gyakorlatilag leálltak.
Áprilisban mindössze 20 ezer tonna alumínium hagyta el a szorost, szemben a korábbi havi 1,26 millió tonnás átlaggal.
Ennek következtében Indiában alumíniumhiány alakult ki, ami váratlan problémát okozott: hiánycikké vált a Coca-Cola diétás kólája, amelyet az országban kizárólag alumíniumdobozban árulnak.
A Reuters megjegyzi, hogy bár a diétás üdítő eltűnése elsőre apróságnak tűnhet, jól mutatja, hogy a globális ellátási láncok sérülése milyen váratlan helyeken bukkanhat fel. A tartós fennakadások pedig végső soron magasabb árakat és a fogyasztói szokások átalakulását hozhatják világszerte.
