Pénteken minden zuhant a világpiacokon, amit a rizikós eszközök közé sorolnak – a régiónk devizái is, köztük a forint – mára azonban mind visszapattantak. Az ok: a világgazdaság egén a kilátásokat jócskán összezavaró omikron vírusváltozat meteorszerű feltűnése után arra utaló hírek jöttek ki, hogy a gyors terjedésűnek tűnő variáns nem okoz elődeinél súlyosabb megbetegedéseket, és nem kerüli ki a vakcinák védőgátját. Ha a devizapiacok, és a forint kilátásait vizsgáljuk, mindez természetesen nem elég: az omikronról kevés még az információ, és meglepetéseket tartalmazhat. Egy érdekes, és az eligazodást talán segítő újdonságra azonban fény derült: a Commerzbank fő deviza- és árupiaci elemzője, Ulrich Leuchtmann mutatott rá jegyzetében, hogy

az új helyzetben az euró „safe haven”, menekülődevizaként reagál.

Fotó: FRANK HOERMANN/SVEN SIMON

Ennek a közép-európai devizák szempontjából az a jelentősége, hogy megmagyarázza, miért viselkedtek az omikron feltűnése után a korábbiaktól eltérően. A forintot a sokk beütését megelőzően a 370 közeli euró elleni szintről a 365-ös régióba segítette az újabb kamatemelés az MNB csütörtöki egyhetes betéti tenderén, majd amikor pénteken jött a globális riadalom, annak ellenére visszaszaladt 370-re, hogy a dollár gyengült az euró ellenében. Korábban a dollár világpiaci  felvásárlása gyengítette a feltörekvő piaci devizákat az eladása pedig erősítette őket, amikor nem volt jelentős belföldi hír, például monetáris politika szigorítás.

Az nem volt furcsa, hogy a régiós devizák a kockázatos eszközcsoporttal együtt mozogtak – jelen esetben követték a részvénypiacok gyengülését, majd hétfőn velük együtt visszapattantak. Az azonban igen, hogy elszakadtak az euró/dollár kereszttől, ellenkezőjére fordítva a korábbi korrelációt. Leuchtmann kommentárjai rávilágítanak, hogy nem nálunk változott meg valami, hanem euróval. A továbbiakban ezért minden bizonnyal nehezebb lesz olvasni és előrejelezni a közép-európai devizák mozgását: nagymértékben az omikron variáns gazdasági és piaci hatásaitól függ, visszatérünk-e a korábbi euró/dollár-követő üzemmódhoz.

A Commerzbank közgazdászának magyarázata a következő. Egyáltalán nem arról van szó, hogy Európa mentes volna az új variáns, illetve a régiek hatásaitól, pont hogy sok jel mutat arra, hogy a járvány súlyosbodik. Ha azonban a pesszimista jóslatok válnak valóra, és az omikron visszaveti a világgazdasági kilábalást, akkor azokban a gazdaságokban, ahol kamatemeléseket áraztak be a piacok, ezeket elkezdhetik kiárazni. Ilyen gazdaság az Egyesült Államok, és ezért gyengült a dollár. Ennek a folyamatnak ugyanakkor azok a devizák lehetnek a nyertesei, ahol nem áraztak be kamatemeléseket: ilyen a jen és a svájci frank, és a jelenlegi helyzetben csatlakozott hozzájuk az euró.

Pénteken, az omikron okozta riadalom közepette az euró, amely az elmúlt hetekben sokkal olcsóbbá vált a dollár ellenében – 1,12 környékén 17-havi mélypontra süllyedt – szépen visszakapaszkodott, 1,13 fölé, és ma is ennek a környékén kereskedik. A közép-európai devizák egyelőre inkább a részvénypiacokat követik – amelyeket pedig a vírussal kapcsolatos várakozások vezetnek –, és nehéz jósolni, miképpen hat rájuk a továbbiakban az euró/dollár árfolyam. Az euró menekülődeviza státusza is ingatag: Svájc már bebizonyította, hogy alacsony kamatok mellett is fenn tudja tartani az alacsony inflációt, az Európai Központi Bank azonban még nem – fűzte tovább Leuchtmann. 

Johh Hardy, a Saxo Bank fő devizastratégája szerint a dollár visszavonulását a felgyülemlett korábbi vételi pozíciók zárása okozta, főképp a japán jen ellenében, az euró/dollár keresztben pedig csak akkor szakadnának technikai gátak, ha elérné az 1,15-öt. Az elemző nem vállalta, hogy választ adjon a kérdésre, túlreagálták-e a piacok az omikron megjelenését. „Időt vesz igénybe felmérni a jelenlegi hullám terjedőképességét, az új variáns virulenciáját és oltáskikerülő képességeit, miközben azért ténylegesen gazdasági károk keletkeznek” – írta. Ugyanakkor a bizonytalanság önmagában még nem feltétlenül vezet a rizikós eszközök további árzuhanásához, ahhoz tényleges rossz hírek kellenének – vélte.

Kit Juckes, a Société Générale devizastratégája ésszerűnek nevezte, hogy a piacok visszavettek valamennyit a pénteki riadalomból, de nem tértek vissza a korábbi árszintekre, hiszen a kilátások jóval bizonytalanabbá váltak, mint korábban voltak. „Minél jobban meg lesznek győződve róla a piacok, hogy a kilábalás nem siklik ki, és az infláció felívelése kitart, annál valószínűbb, hogy a dollár lesz ennek a haszonélvezője” – tette hozzá. Az omikron előtti világban egy ilyen helyzetben – amikor a dollárt veszik – a közép-európai devizák gyengültek. A világgazdaság visszaesése azonban a mi régiónknak sem volna kedvező fejlemény.