A Banca Carige privatizálásakor az a kérdés, hogy jelképes egy eurós vételár mellé melyik aspiráns kér kevesebbet a félezer bankfiókkal rendelkező, genovai regionális bankért. Annyi biztos, hogy a Carigével járó hozomány több százmillió eurós, de alatta kell maradnia annak a 700 milliónak, amit az olasz bankok befizetéséből táplálkozó FITD egy évben ilyen célra költhet. Ez nem hatotta meg a nevét Banca Popolare dell'Emilia Romagnáról BPER-re rövidítő BPER-t, amikor karácsony előtt kerek egymilliárd eurót kért a Carige átvételéért.

A történetét 1483-ig visszavezető Banca Carige 400 millió eurós tőkepótlásra szorul Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP

Az ötödik legnagyobb helyi hitelintézetnek számító BPER azonban váratlanul riválist kapott, az Il Messagero pénteken szellőztette meg, hogy a francia Crédit Agricole (CA) agresszíven terjeszkedő olasz leánya beérné a maximális összeggel, a 700 millió euróval. Időközben az amerikai Cerberus befektetési társaság érdeklődéséről is hallani. (Korábban a BlackRock és az Apollo is bejelentkezett, de őket elhessegette a FITD.) A fejleményeket villámgyorsan beárazta a BPER, amely a hétvégén 600 millióra szállította le követelését. Sürgette is az idő, mivel a FITD igazgatósága ígérete szerint hétfőn megnevezi azt a jelöltet, amellyel exkluzív tárgyalásokat folytat majd a privatizációról. Meg is tette, és a BPER-t jelölte ki tárgyalópartnerként. Döntését a római kormánynak és az eurózóna megroggyant bankjai fölött felügyeletet gyakorló Európai Központi Banknak is jóvá kell hagynia.

A történetét 1483-ig visszavezető Carige vesztét egyébként szűk, regionális jellege mellett a bank félremenedzselése okozta, s 2018 után már se a tulajdonosok, se a külső befektetők nem tudták vagy akarták végrehajtani a szükséges 400 millió eurós tőkeemelést. Ekkor jelentkezett 600 milliós eurós csekkjével a FITD, megmentve a bankot, biztosítva működését, cserébe 80 százalékos részesedést szerzett benne. Sokáig azt remélték, hogy a 8,3 százalékos pakettel rendelkező a Cassa Centrale Banca kivásárolja a többieket, de két éve visszalépett, teret engedve a nyílt vevőkeresésnek. 

Annyi biztos, hogy a Carigét 400 millió euróval most is fel kell tőkésíteni, de a számlát akár megduplázhatják a hatékonyságnövelés érdekében végrehajtandó leépítések, és egyéb költségek.

Róma ugyanakkor 400 millió euró adókedvezményt helyezett kilátásba a bankmentő akciók résztvevőinek, hogy végleg lezárhassa a függő ügyeket.

Intő jel ugyanakkor, hogy a kormány a világ legrégebb óta működő, 1472-ben alapított bankja, a Monte dei Paschi di Siena mintájára szeretné eladni a Carigét, ám az az ügylet tavaly októberben kisiklott a vevőjelölt UniCredit mohóságán, utóbbi ugyanis döntő részt az államra akarta tolni a konszolidáció anyagi terheit.

Ha a BPER lesz a végleges befutó, akkor decemberi ígérete szerint mindenkit kivásárol. Az akkor ajánlott 0,80 eurós részvényenkénti árnál kész többet is fizetni,

tekintettel arra, hogy a spekulációk a napokban harmadával verték fel a Carige árfolyamát, aminek alapján a társaság piaci értéke meghaladja a 703 millió eurót. A BPER főrészvényese, az Unipol biztosító számára is fontos az akvizíció, mert az jelentős hálózatbővítéssel, az ügyfélkör szélesítésével jár. A BPER a negyedik helyre lépne elő az olasz piacon, 150 milliárdos mérlegfőösszeggel. A CA terjeszkedését ugyanakkor nem nézik jó szemmel az olasz bankok, a franciák tavaly egymilliárd eurót fizettek egy kisebb regionális bankért, a Crevalért, azaz forrásszűke őket sem jellemzi.