Érdekes dolog történt a magyar állampapír-állomány tulajdonosi megoszlásában, a legfrissebb adatok szerint a háztartások kezében már több kormányzati kibocsátású hitelpapír összpontosul, mint amennyit a Magyarországon működő bankok tartanak. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a lakosság kezében 9979 milliárd forintnyi adósságpapír volt november végén, míg a hitelintézeteknél 9925 milliárd forintnyi. Történt mindez stabilan emelkedő hozamok mellett, a 10 éves hozama novemberben már 4,6 százalék felett is járt, a keddi 4,76 százalékos magasságra pedig több mint hét és fél éve nem volt példa.
A magyar államadósság finanszírozásában részt vevő intézményi befektetőknek így több szűk esztendő után már nem kell irigykedniük a háztartásokra és a csak számukra elérhető, magas kamatozású lakossági állampapírokra. A lakossági és intézményi hozamkülönbözet 2019 augusztusában volt a leglátványosabb, akkor a 10 éves benchmark 1,5 százalékos éves hozam mellett forgott, míg a csak a magánbefektetőknek elérhető Magyar Plusz (lejáratig tartva) 4,95 százalékot termelt évente.
Az megugrásával és a banki kamatok emelkedésével a lakossági hozamelőny szinte teljesen eltűnt.
Az osztalékrészvényeknél is vonzóbb lehet a prémium állampapír
Ezzel együtt már nem csak a MÁP+ és a Prémium Magyar Állampapírok közt érdemes válogatni: a kamatszintek emelkedésével a korábban kibocsátott, fix kamatozású kötvények jelenleg a névértékük 80-90 százalékáért megvehetők, az átlagos hozamuk pedig már közelíti az 5 százalékot.
Kedden a 2051-ben lejáró Zöld Magyar Államkötvény például 4,88 százalékon forgott, vagyis az évi 4 százalék fix kamatot fizető hitelpapír aktuális árfolyama a névérték 90 százaléka alá esett. Közel ekkora a 2038/A és a 2041/A nevű államkötvények hozama: 4,7 százalék, de számos fix kamatozású állampapír megvétele 4,4-4,6 százalék közötti éves megtérülést biztosít.
Még ennél is többet várnak a befektetők a MÁP+ hagyományos vetélytársának, a Prémium Magyar Állampapírnak (PMÁP) új sorozatától.
A Magyar Államkincstáron keresztül jelenleg ebből a kötvénytípusból csak a hosszabb futamidejű, a 2026/I nevű érhető el, ennek a hitelpapírnak az aktuális kamata a jelenlegi kamatperiódusban 4,55 százalék. De már nem sokáig vásárolható, a forgalmazás utolsó napja január 19-e.
Az új PMÁP kamatbázisa a 2021-es évi átlagos infláció lesz (a jegybank decemberi jelentése szerint ez 5,1 százalék). Kérdés, megmarad-e mellé az 1,25 százalékos kamatprémium. Ha igen, akkor 6,35 százalékos éves kamat adódik, ami mellett a klasszikus magyar osztalékfizető részvények is veszíthetnek vonzerejükből. A jelenlegi tőzsdei árak alapján a Magyar Telekomtól minimum 26,5 forintos részvényenkénti kellene a fenti hozamhoz, az ANY Biztonsági Nyomdától pedig 98,5 forint, és ezekkel még mindig nem lehetne beszélni prémiumról a kockázatmentesnek tekinthető PMÁP-hoz képest.
Jön az 5 százalék feletti hozam"Érdekesen alakulhat a hazai hozamkörnyezet, véleményem szerint a választások előtti időszakban láthatunk 5 százalék fölötti 10 éves hozamokat is. Mindezek ellenére a nagy ismertségnek örvendő MÁP+ továbbra is meghatározó része marad a lakossági befektetési portfólióknak, mivel meglehetősen rugalmas és költségmentes befektetés, és alkalmas arra is, hogy kvázi bankbetéti szerepet is ellásson. A PMÁP új sorozatának kondíciói egyelőre nem ismertek, de érdemi átrendeződést az sem hozna a lakossági állampapírpiacon, ha magasabb lenne a kamata mint a szuperállampapírnak. Látható, hogy jelentős intézményi befektetői erők rendezkedtek be a forint mellett, ezt figyelembe véve a lakosság részéről most érdemesebb a forintban kibocsátott államkötvények közül válogatni. Az eurós befektetések mellett szólhat azonban, hogy aligha lesz tartós az erősödő forinttrend, az év vége újra 360-370 környéki euró/forint árfolyamot hozhat." – Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője |
