Az év legjobbja a Raiffeisen Nyersanyag Alapok Alapja 48 százalék feletti éves megtérüléssel. Meglepte, hogy ilyen mértékben emelkedtek nyersanyagárak?

Lehetett számítani rá, hogy a gazdasági helyreállás emelkedést hoz az árupiacokon. Láthattuk, hogy 

a 2020-as mélypontokat jelentős felpattanás követte, de hogy ez 2021-ben is meredek ütemben folytatódhat, az messze nem volt egyértelmű.

Az 50 százalékot közelítő hozam mennyire tekinthető rendkívülinek?

Az elmúlt tizenöt évet tekintve is kiugró, hogy bármelyik alapunk ilyen magas megtérülést érjen el, még annak ellenére is, hogy a részvényalapjaink vagy a részvénytúlsúlyos vegyes alapjaink esetében gyakran látunk két számjegyű hozamokat. Tulajdonképpen az árupiacokra egyébként is jellemző magas volatilitásra láttunk újabb példát tavaly, de extrém ármozgásokkal.  

Fotó: RAIFFEISEN ALAPKEZELŐ

Hogyan választották ki a mögöttes terméket, amelynek mozgását az alap leköveti?

A mi feladatunk annak a mögöttes befektetési eszköznek a kiválasztása, amely lehetőleg a teljes árupiacot képes lefedni. A világon sok árupiaci ETF (tőzsdén kereskedett indexkövető eszköz) érhető el, a harminc legnagyobb eszközértékű alap közül az Invesco egyik árupiaci ETF-ére esett a választásunk. Ennek egyik jellemzője, hogy a határidős árupiaci kontraktusokat a lehető legalacsonyabb költségekkel köti át, s ennek is köszönhetően maga az ETF mérsékelt költségek mellett kereskedhető. Ebben az indexkövető ETF-ben is természetesen magas az olajkitettség, s tulajdonképpen ez volt a meghatározó az alap idei teljesítményében. A mi nyersanyagalapunk a befektetési politikájának megfelelően az eszközeinek 90 százalékát fekteti ebbe az Invesco-ETF-be, a fennmaradó részt pedig likvid eszközökben, jellemzően állampapírokban tartjuk. 

Hogyan változott a mögöttes ETF-ben a különféle árupiaci termékek súlyozása?

Az ETF egy 14 árupiaci termékből álló indexet követ, amelyben a súlyozás 1997 óta változatlan. Negyvenöt százalékot képviselnek az olajtermékek: 

WTI-, Brent-, amerikaibenzin- és fűtőolaj-kontraktusok és tíz további termék, a többi közt arany, szója, kukorica, alumínium. 

Az olajárak emelkedése miatt a portfólióban lévő olajkontraktusok aktuális értéke már 60 százalék fölé emelkedett 2021 folyamán, novemberben ezt visszasúlyozták 45 százalékra, így tulajdonképpen jelentős hasznot realizált az ETF. 

Várakozása szerint 2022-ben is magas maradhat volatilitás az árupiacokon?

Tulajdonképpen borítékolható, hiszen itt például a részvénypiacokhoz képest is túl sok a kockázati tényező. Tavaly például a járvány berobbanásakor Szaúd-Arábia a kínálat növelésével véleményem szerint az amerikai termelők egy részét szerette volna kiszorítani a piacról, az olajár akkor tehát nemcsak a kereslet megcsappanása miatt zuhant, hanem a kínálati oldalt képviselő szereplők kiszámíthatatlansága miatt is, ebben pedig jövőre sem várható változás. 

A nyersanyagalapot milyen céllal hozták létre?

Kiegészítő termékként tekintünk mi is, és ügyfeleink is az alapra, amely jó diverzifikációs eszköz a portfóliókban. A kockázatok megosztása miatt kifejezetten olyan árupiaci ETF-et kerestünk, amely lefedi a teljes palettát. Az említett Invesco-alap évek óta a toplista élén szerepel az árupiaci befektetések között, így egyelőre nincs okunk másikra cserélni, vagy mellé egy újabbat beemelni. 

Ekkora éves hozam láttán mennyiben nőtt az érdeklődés a hazai befektetők részéről az alap iránt? 

Nőtt az alap nettó eszközértéke, de ez jórészt a mögöttes árupiaci eszközök (döntően az olaj) árfolyamának emelkedése eredményezte, tömeges befektetői érdeklődés azért nem övezi az alapot. Az általunk aktívan kezelt vegyes alapokban is 5 százalék alatti a nyersanyagpiaci termékek súlya. Bankáraink akár a privátbanki, akár a prémiumügyfeleknek kiegészítő befektetésként ajánlják a nyersanyagalapokat, hiszen az elmúlt években láthattunk negatív teljesítményt is. Úgy gondoljuk, 

hosszabb távon az árupiaci befektetésekkel az átlagos inflációval megegyező hozam érhető el, a javasolt befektetési időintervallum minimum öt év. 

Önök is indítottak nemrégiben új alapokat, milyen céllal? 

Meghatározza a termékfejlesztés irányát a felelős, az erőforrásokkal fenntarthatóan gazdálkodó ESG-trend, nagy az igény az ilyen szemléletű alapokra. Ebbe az itthon még újszerű befektetések világába 2020-ban léptünk be először egy vegyes, majd egy részvényalap indításával. Ezzel elsők voltunk a magyar piacon, a Raiffeisen Alapkezelő ESG-alapjaiban másfél év alatt 15 milliárd forintnyi vagyon gyűlt össze. 

Emelkedő inflációs környezetben tapasztalható, hogy népszerűbbek lettek a befektetési alapok?

Egyértelműen igen. A mi tapasztalataink szerint a sokáig sztárbefektetésnek tartott lakossági állampapírok iránti kereslet csökkenni látszik, egyre több befektetőt ösztönözhet magasabb kockázatvállalásra, hogy reálhozam az állampapírok tartásával – típustól függően – már kevésbé érhető el. 

Az árupiaci alap mellett részvényalapokat is menedzsel a Raiffeisen Alapkezelőnél. Mit gondol a részvénypiaci kilátásokról? Nagyon eltérők az értékeltségek a tengerentúlon és Európában.

Valóban, az amerikai piac jóval magasabban van árazva, ezért ott nem számítok további jelentős emelkedésre. Európában nagy a részaránya a tőzsdén jegyzett vállalatok között a pénzügyi szektornak, ezeknek a cégeknek egyértelműen kedvező lenne, ha a kontinensen is felfelé indulnának a kamatok, illetve a hozamok. Ilyen szempontból a közép-európai régió is felülteljesíthet, hiszen itt még nagyobb arányt képviselnek a tőzsdei társaságok között a pénzügyi vállalatok. A magyar piacot a kevés likvid értékpapír miatt kevésbé tartjuk vonzónak, a régiós részvényalapunkban is csak a második a hazai eszközök részaránya, a lengyelek mögött. 

Visszatérve az árupiacokra, bár a Raiffeisen nyersanyagalapban nem szerepel európai földgázkitettség, az elmúlt hetek nagy sztorijáról van szó. Hogy látja, hogyan rendeződhetnek az árak a gázpiacon? 

Egészen az ősz elejéig nem is igazán volt szem előtt, hogy probléma lehet az európai gáztőzsdén. Az extrém árazást véleményem szerint az válthatta ki, hogy már nyáron nagyon megugrott – többnyire Kínából – a kereslet a cseppfolyósított földgázra, emiatt kevesebb LNG érkezett Európába. Lehetett sejteni, hogy ez akár gondokat okozhat egyes országokban, a folyamatokra pedig az oroszok kommunikációja is ráerősített, amikor jelezték, hogy a szerződéses kötelezettségeiken túl további mennyiségeket nem szállítanak. Úgy gondolom, néhány hónapon belül rendeződhet a helyzet, Oroszország vélhetően megpróbálja majd magasan tartani az európai jegyzésárakat, hogy ilyen környezetben köthesse újra a hosszú távú szállítási szerződéseit az EU több országával.  

Címlapkép: Shutterstock