Szétnyílt a hozamolló az alapoknál

A befektetési univerzum szinte minden szegletében izgalmasan kezdődött a 2022-es év. A részvénypiacon a megugró inflációval kapcsolatos félelmek és a jegybanki szigorítás miatti aggodalmak indítottak korrekciót a nagyobb tőzsdeindexekben, emellett tetemes tőkeátcsoportosítást a növekedési papírokból az alulértékelt, stabil eredményt szállító értékalapú részvények irányába. Az árupiacon eközben továbbra is folytatódik a nyersanyagárrali, a devizapiacon pedig a tavalyi gyengélkedést követően új erőre kapó forint hozott új dinamikát a befektetési döntésekbe.

Mindezek tükrében talán nem meglepő, hogy a befektetési paletta széles skáláját lefedő alapkezelői szektorban 

alig másfél hónap múltán jókora különbség mutatkozik a legjobb és a leggyengébb teljesítményt nyújtó hazai befektetési alapok hozameredményei között.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) nyilvántartásában szereplő 625 nyílt végű, nyilvános lakossági alap közül 115 tud legalább 1 százalék feletti pozitív hozamot felmutatni, míg csaknem háromszor ennyi – 312 – azoknak az alapoknak a száma, amelyek 1 százalékot meghaladó árfolyamveszteséget könyvelhettek el február 7-ig. 

Közülük 35-nek az árfolyama már több mint 10 százalékot süllyedt az idén, a hasonló arányú hozamemelkedést produkáló befektetési eszközök elit klubja viszont ennél lényegesen szűkebb, mindössze öt tagot számlál.

A legtöbb pénzt eddig az árupiaci alapokkal lehetett keresni az idén, ezek a rohamtempóban emelkedő olaj- és gázárak mellett már tavaly is kiemelkedően teljesítettek. A top ötben három ilyen kitettséget adó termék is szerepel. Az összes vizsgált alap közül a Budapest Alapkezelő nyersanyag alapok alapja szállította a legnagyobb, közel 20 százalékos hozamot. A mintegy kétmilliárd forint eszközértékű alap a hagyományos energiahordozók drágulásából igyekszik profitot kovácsolni, eszközeinek 60 százalékát ETF-ekbe, kisebb részét pedig részvényekbe és kötvényekbe fektetve. A hasonló elvek szerint befektető K&H nyersanyagalapjának két sorozata is az élmezőnybe tartozik, közülük a dolláralapú bizonyult némileg eredményesebbnek az idén a forintos változathoz képest.

Tíz százalék feletti hozamot szállítottak a legjobban teljesítő abszolút hozamú alapok is. 

A részvénytúlsúlyos MKB Rotunda európai részvények tartása mellett az amerikai technológiai szektorral is foglalkozik, valamint a dollár ellenében felvett short pozíciókkal is operál, míg a kötvényt és részvényt nagyjából fele-fele arányban tartó OTP Sigma 10 százalékot meghaladó Mol-kitettség mellett nagyobb tételben tart chilei állampapírokat is.

Bár a hazai befektetők körében is egyre népszerűbb a fenntarthatósági tematika, február közepéig számos ESG-alap is erősen alulteljesített. A legnagyobb árfolyamesést az OTP Klímaváltozás Részvény Alapja szenvedte el, amely legjelentősebb befektetései között a Veolia energiaszolgáltató és a hidrogén-üzemanyagcellás rendszereket fejlesztő Plug Power mellett a Masterplastot is említi. Hasonló, 15 százalékos mínuszt hoztak össze a Raiffeisen Megatrend ESG-alapjai is. Ebben szerepet játszhat, hogy a környezetbarát megoldásokat, termékeket kínáló cégek között jócskán akad olyan, amely pozitív üzleti eredményt még nem tud felmutatni, márpedig a kamatemelési félelmektől vezérelt év eleji eladási hullám ezeket érintette leginkább.

Az év eleji hozamrangsor fenekén szerepel még a Hold Alapkezelő – elvileg alacsony kockázati besorolású – származtatott ügyletekkel operáló Max alapjának eurós és dolláros sorozata is.

A magyar alapkezelők egyébként remek évet zártak tavaly, a 25 tagot számláló Bamosz közel 14 százalékos vagyonbővülést mutatott ki 2021-re, 

az összesített eszközérték ezzel mindenkori csúcsra, 7851 milliárd forintra emelkedett december végére. Hamarosan az is kiderül, hogy a szektor sikertörténete az év elején is folytatódott-e, a Bamosz ugyanis várhatóan kedden teszi közzé a januári alapkezelői statisztikáját.