Csoda kellene hozzá, hogy a közép-európai devizák visszatérjenek egy hónappal ezelőtti erős árfolyamszintjeikre, a két hete tartó orosz-ukrán háború okozta gyengülés egy részét azonban sikerült eltüntetniük. A zloty és a forint szépen visszajöttek a hét eleji rekord gyenge szintekről az euróval szemben, és a két országban kedden, illetve ma végrehajtott jegybanki kamatemelések nyomán túlteljesítik a cseh koronát.
A kamatemelés - és az esetleges piaci intervenciók, amelyeket a jegybankok már a múlt héten kilátásba helyeztek - láthatóan segítik a közép-európai devizákat, a nagy összképet azonban a geopolitikai tényezők jelentik, illetve a világ nagy jegybankjainak viselkedése. Ma délután kamatairól tesz bejelentést, sajtótájékoztatót tart és új előrejelzéseket tesz közzé az Európai Központi Bank (EKB), a jövő héten a Federal Reserve következik.
A régió valamennyi devizája a napokban alapvetően a Közép-Európában zászlóshajónak tekintett euró/dollár árfolyamot követte. Az euró tegnapi visszaerősödése az 1,1-es pszichológiai szintre támogató volt, ma azonban az egységes valuta az EKB ülése előtt szégyenlősebb, és ez valamennyire visszavetette a forintot is, de alig, hiszen segítette az MNB mai kamatemelése. A segítő hatás leginkább az ugyancsak az euró/dollár mozgatta cseh koronával szembeni mozgással illusztrálható, ami ellen a forint több, mint egy százalékot erősödött a kerek 15-ös szinten túl. (Interjúnk a cseh jegybank elnökével itt olvasható. Az elszálló cseh inflációról itt írtunk ma.)
A hazai fizetőeszközt már előre megtámogatta a kamatemelés, amire a jegybank keddi döntései felkészítették a piacot. A reggeli kereskedésben az euró ellen a 380-as szintet is elérte az euró ellen, de fél 11-kor már a 378 erősebb oldalán kereskedett, ami csak némileg gyengébb szint volt a tegnapinál, miközben az euró ekkor negyed százalékkal állt gyengébben a zöldhasúval szemben. Ez több, mint 5 százalékkal erősebb forint-szint, mint a hétfőn az Oroszországra kivetett energiaembargó hírére elért rekord mélypont. Azóta javították a hangulatot az európai deviza- és részvénypiacokon az arról szóló hírek, hogy az megosztott az energiaembargó kérdésében, és aligha csatlakozik hozzá. A forint visszapattanását segítő tényezőket és a rá leső rizikókat itt foglaltuk össze.
A zloty lendületét is visszavetette némileg az euró visszavonulása, és 4,8 környékén kereskedett, mintegy fél százalékkal gyengébben a tegnapinál. A piacok idegességét jelzi, hogy még a délelőtt folyamán újabb fordulat következett be, és fél 12-re a forint 382 környékére, a zloty 4,84-re vonult vissza, hasonló bakugrásokat mutatott be a korona is, miközben az eurón fokozódott a nyomás a dollár keresztben.
A devizapiacokon most az EKB ülésére irányul a figyelem. Korábban volt némi bizakodás, hogy a háború és a szankciók miatt elszálló energiaárak láttán a bank szigorításra szánja el magát, most azonban inkább arra számítanak a piacokon, hogy a rövid távon előttünk álló politikai és gazdasági bizonytalanság miatt igyekszik majd minél kevesebb elkötelezettséget vállalni a jövendő monetáris politikát illetően. Ha ezt teszi, az több teret hagyhat az inflációs félelmeknek és kevesebbet a recessziós aggodalmaknak.
