Az orosz-ukrán háború legfontosabb, csütörtöki eseményei
|
Az oroszok összeállították az államosítható külföldi cégek listáját
19:45 "Külső menedzsmentet" vezethetnek be azoknál a legalább negyedrészben, vagy teljes egészében külföldi tulajdonú, Oroszországban működő cégeknél, amelyek tulajdonosai az orosz-ukrán háborúra reagálva akár ideiglenesen, de kivonultak az országból. Az orosz kormány a munkahelyek védelmével indokolja a lépés szükségességét, és már össze is állította azoknak a vállalatoknak a listáját, amelyek államosításáról dönthetnek.
Az Országgyűlés elítéli az orosz katonai beavatkozást
18:20 A parlament mai ülésén a képviselők 174 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett elfogadta a külügyi bizottság indítványát, amelyben elítélik Oroszország katonai beavatkozását, és kiállnak Ukrajna szuverenitása mellett.
Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását és kiáll Ukrajna szuverenitása, valamint területi épségének sérthetetlensége mellett
– olvasható a dokumentumban, amelyet az és a vezetőinek is eljuttattak. A nyilatkozatban szorgalmazzák a harci cselekmények haladéktalan leállítását, a béketárgyalás megkezdését és a béke megteremtését; egyetértésüket fejezték ki a NATO vezetőinek felelősségteljes nyilatkozataival arról, hogy el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére.
A dokumentum deklarálja, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, valamint azt is, hogy nem küldünk katonákat az ukrán hadszíntérre. A nyilatkozat kitér a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogainak tiszteletben tartására, és megerősíti azt, hogy Magyarország szorgalmazza Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának hivatalos megkezdését.
Több mint 100 milliárd dolláros kárt okozott már a háború
17:30 Az orosz hadsereg legkevesebb 100 milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnában alig több mint két hét alatt – közölte az ukrán elnök gazdasági főtanácsadója. Oleg Usztenko egy konferencián arról beszélt: Ukrajna infrastruktúráját (utakat, hidakat) ért károk, valamint a lebombázott, szétlőtt épületekben, egyéb eszközökben keletkezett kár mértéke óvatos becslések szerint is meghaladja a százmilliárd dollárt.
A háború kitörése óta az ukrajnai cégek fele teljesen leállt; azok a vállalatok sem teljes kapacitáson üzemelnek, amelyek még nem zártak be.
Usztenko szerint az újjáépítés költségeit részben az orosz vállalatok világszerte befagyasztott eszközeiből (így például a Banka Rosszija, az orosz jegybank külföldön tárolt tartalékaiból), részben pedig az orosz oligarchák lefoglalt vagyonából lehetne finanszírozni.
Az ukrán költségvetés tartalékai a háború előtti 30 milliárd dollárról mostanra 27,5 milliárd dollárra csökkentek az elnöki tanácsadó szerint, aki elmondta azt is: még az ostrom alatt álló városokban is működik a bankkártyás fizetés, ott pedig, ahol jelenleg nem zajlanak harcok, a készpénz-felvétel is zavartalan.
Putyin is támogatta a külföldi vállalatok államosításának ötletét
17:20 Az Oroszországból kivonuló külföldi céges eszközök államosítására vonatkozó kormánypárti törvényjavaslat ötletét az orosz elnök is támogatta – írja az orosz állami hírügynökség. A RIA Novosztyi beszámolója szerint Vlagyimir Putyin felhívta az Egységes Oroszország párt figyelmét arra, hogy védjék meg azokat a külföldi vállalatokat, amelyek Oroszországban maradnak, de azokat a cégeket, amelyek elhagyják az országot
oda kell adni azoknak, akik Oroszországban akarnak dolgozni.
Putyin elnök hangsúlyozta: Oroszország nem zárta be kapuit a külföldi cégek előtt, továbbra is együttműködik bárkivel.
A Goldman Sachs is meglépte: bezárják a boltot
16:30 A globális befektetési bankok közül elsőként a Goldman Sachs jelentette be a kivonulását az orosz piacról. A bankház közölte: a szabályozói és engedélyezési követelményeknek megfelelően felszámolja oroszországi tevékenységét.
A legtöbb amerikai nagybank nem folytat jelentős tevékenységet Oroszországban, a legnagyobb, 9,8 milliárd dolláros kitettséggel a Citigroup rendelkezett közülük tavaly év végén. A Goldmannál 940 millió dollárt érint az orosz operáció, amiből 650 millió dollár kihelyezett hitelállomány. Utóbbi a pénzintézet teljes eszközállományának alig egy ezreléke a Bank of America iparági elemzése szerint.
Belaruszból kap áramot Csernobil
15:29 A Reuters hírügynökség értesülései szerint Belaruszból kap elegendő mennyiségű áramot a csernobili atomerőmű. A létesítmény biztonságáért sokan aggódtak, miután szerdán kiderült, hogy az erőmű áramellátása megszakadt.
Megvan, miket államosít Oroszország
15:21 A legrégebbi orosz lap, az Izvesztyija úgy értesült, hogy a kormány és a főügyészség megkapta azoknak a külföldi vállalatoknak a listáját, amelyeket az oroszországi működésük megszűnése miatt államosítani lehet. Oleg Pavlov, a Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője az Izvesztyiának nyilatkozva lmondta, hogy eddig 59 vállalat szerepel a listán. A vállalatok között van a Volkswagen, az Apple, az IKEA, a Microsoft, az IBM, a Shell, a McDonald's, a Porsche, a Toyota és a H&M.
Schröder békemisszión
15:02 A Politico című lap értesülései szerint Gerhard Schröder német exkancellár Moszkvában tartózkodik, hogy személyesen győzze meg Vlagyimir Putyint arról, kössön békét Ukrajnával.
Az USA rakétaütegeket vitt Lengyelországba
14:32 Megérkezett Lengyelországba az a két amerikai Patriot-rakétaüteg, amelynek továbbítását előző nap hagyta jóvá az amerikai védelmi tárca, a Pentagon – közölte csütörtöki varsói sajtóértekezletén Kamala Harris amerikai alelnök. A rakétaütegek eladásáról Varsó és Washington 2018 márciusában állapodott meg, a szerződést korábbi lengyel bejelentések szerint 2022 végén, 2023 elején valósították volna meg.
Nem emelt kamatot az EKB
14:11 Nem ugrott a kamatemelésekbe az Európai Központi Bank, de mai ülése után sajtóközleményét azzal kezdte, hogy Ukrajna orosz lerohanása vízválasztó Európa számára, és hogy megtesz mindent az megfékezése és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. Erről itt olvashat bővebben.
Egyre drágább a menekülés Oroszországból
14:00 Az elmúlt napokban több tízezer orosz hagyta el hazáját, főleg azok, akik ellenzik az Ukrajna ellen indított háborút és félnek a következményektől. A legtöbben a környező országokban, Finnországba, Grúziába, Örményországba és Kirgizisztánba menekültek, de egyre nehezebb dolga lesz a még maradóknak az elszálló jegyárak miatt.
Lavrov: nem támadtuk meg Ukrajnát
13:35 Az orosz külügyminiszter ukrán kollégájával folytatott egyeztetést követő sajtótájékoztatóján kijelentette:
senki nem akart ma megállapodni a tűzszünetről.
A külügyminiszteri találkozó nem válthatja ki a Fehéroroszországban elindított béketárgyalásokat Lavrov szerint, aki elmondta azt is, Vlagyimir Putyin csak akkor hajlandó közvetlenül tárgyalni Volodimir Zelenszkijjel, ha Ukrajna előbb teljesíti a Kreml követeléseit, azaz elfogadja a szakadár területek és a Krím-félsziget Oroszország által meghatározott státuszát, valamint garanciát vállal arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik az Észak-atlanti szövetség szervezetéhez.
Újságírói kérdésre reagálva az orosz külügyminiszter kijelentette:
nem tervezünk más országokat megtámadni, Ukrajnát sem támadtuk meg. Többször elmagyaráztuk már Ukrajnának, hogy az országban olyan helyzet alakult ki, amely közvetlen fenyegetést jelent Oroszországra. Hiába mondtuk ezt éveken át, figyelmeztettünk többször is, senki nem hallgatott ránk.
Bizonyítékaik vannak arra, hogy Ukrajna hónapokon belül támadást akart indítani Oroszország ellen, ezeket a "felszabadított" luhanszki és donyekci terülekről gyűjtötték be – közölte Szergej Lavrov, megismételve a Kreml vádját, hogy Ukrajnában biológiai fegyvereket fejlesztenek az amerikai védelmi minisztérium megrendelésére.
Putyin Macronnal és Scholzcal is tárgyalt
13:20 A francia elnök és a német kancellár is azt követelte az orosz államfőtől, hogy gondoskodjon az azonnali tűzszünetről, és diplomáciai úton rendezze Oroszország és Ukrajna konfliktusát, miután a Szergej Lavrov és Dimotro Kuleba nem tudott megállapodni az ideiglenes fegyvernyugvásról. A kancellári hivatal közleménye szerint a három vezető megállapodott, hogy a következő napokban szoros kapcsolatot tartanak egymással.
Kuleba: Mariupolban a legelkeserítőbb a helyzet
12:25 Az ukrán külügyminiszter szerint a négyszázezres lélekszámú várost bombázzák a levegőből, lövik a tüzérségi állásokból. Dimitro Kuleba szerint kulcsfontosságú lenne a humanitárius folyosó megnyitása Mariupolba, hogy a polgári lakosság el tudjon menekülni az ostrom előtt, valamint, hogy a gyógyszer- és élelmiszer-utánpótlás eljuthasson az ostromlott városba. Az ukrán külügyminiszter közölte:
sajnálatos módon Lavrov miniszter nem volt abban a helyzetben, hogy a humanitárius folyosó megnyitására garanciát vállaljon.
Az orosz külügyminiszter az ukránok által javasolt, 24 órás tűzszüneti megállapodásra is azzal reagált, hogy abban a helyzetben, hogy erről döntsön.
Abramovics is tiltólistára került az Egyesült Királyságban, befagyasztották a vagyonát
12:10 Megakadhat a Chelsea eladása, miután a Roman Abramovics tulajdonában álló klub minden vagyonát befagyasztották az orosz oligarcha magánvagyonával egyetemben. A brit kormány csütörtökön hozta nyilvánosságra azt a szankciós listát, amelyen Abramovics neve is szerepel. Az ellene hozott büntetőintézkedéseket azzal indokolták, hogy az orosz milliárdos több évtizedek óta szoros kapcsolatban van „az Ukrajna integritását és szuverenitását aláásó” Vlagyimir Putyin elnökkel.
Előrelépés nélkül ért véget az orosz és az ukrán külügyminiszterek találkozója
11:50 A Dimotro Kuleba és Szergej Lavrov közötti egyeztetésen a tűzszünetről és a mariupoli humanitárius folyosó biztosításáról sem tudtak megállapodni a külügyminiszterek. Az orosz külügyminiszter szerint a Moszkva által indított "különleges katonai művelet" a tervek szerint halad.
Elnémultak a rádiók Csernobilban, megszakadt a kapcsolat az erőművel
11:25 A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem kap adatokat a csernobili atomerőmű biztonsági megfigyelő rendszerétől; megszakadt a kapcsolata Csernobillal, miután áramszünet lépett fel az atomerőműben. A csernobili erőmű tiltott zónájában lévő összes nukleáris létesítmény kedd óta áram nélkül maradt, miután a harcok következtében megrongálódott egy távvezeték. Fehéroroszország szakembereket küld Csernobilba, hogy segítsenek helyreállítani az áramellátást.
Nyugat felé is megnyílik a menekülőút az ostromlott városokból
11:00 Hét ostromlott ukrajnai városból nyit humanitárius folyosót az ukrán hadsereg – közölte az ukrán miniszterelnök-helyettes. Irina Verescsuk elmondta: a mariupoli civil lakosság evakuálására is újabb kísérletet tesznek, egy nappal a helyi kórházat ért bombatámadás után. Folytatják a polgárok menekítését Szumiból és Enerhodarból, és várhatóan folyosót nyitnak Volnovahából, Izjumból valamint a Kijev környéki településekről is.
Elkezdődött a külügyminiszterek találkozója Törökországban
10:25 Az orosz-ukrán háború kitörése óta először ült asztalhoz az ukrán és az orosz külügyminiszter. Dmitro Kuleba és Szergej Lavrov Antalyában találkoznak, kettejük között a török külügyér, Mevlüt Cavusoglu közvetít.
Az ukrán külügyminiszter már előzetesen jelezte: nem sok esélyt lát a tűzszüneti megállapodásra, annak ellenére, hogy az ukrán államfő tanácsadója tegnap még azt nyilatkozta: Kijev az oroszok minden követelésére nyitott.
Szergej Lavrov a tárgyalások kezdete előtt azt nyilatkozta: Moszkva nem enged a korábban ismertetett követeléseiből, azaz abból, hogy Ukrajna végleg mondjon le a NATO-csatlakozási törekvéseiről, ismerje el a Krím-félsziget orosz fennhatóságát, valamint a donyecki, illetve luhanszki területek függetlenségét, és haladéktalanul tegye le a fegyvert.
Rendkívüli hitelt küld Ukrajnának az IMF
10:10 A Nemzetközi Valutaalap 1,4 milliárd dollárnyi rendkívüli hitelkeretet bocsátott Ukrajna rendelkezésére csütörtökön. Az IMF ügyvezető igazgatója közölte: az ukrán kormánnyal együttműködve felülvizsgálják a már futó hitelprogram feltételeit is, "amint azt a körülmények engedik." Krisztalina Georgieva hozzátette: a most folyósított támogatásnak az a célja, hogy segítsen Ukrajnának megbirkózni a háború okozta sokkal.
Georgieva előrebocsátotta azt is, hogy amint véget ér a háború, egy újabb, a korábbinál is nagyobb hitelprogramról is tárgyalnának Ukrajnával.
Az IMF korábban figyelmeztett: a helyzet rendkívül képlékeny Ukrajnában, a kilátások pedig bizonytalanok, a gazdasági következmények azonban máris nagyon súlyosak.
A háború felhajtja az energia-, nyersanyag- és gabonaárakat – a búzáé például negyven százalékkal emelkedett –, és a szankciók a világgazdaságra is jelentős hatással lesznek.
Zelenszkij szerint Putyin csak blöfföl
9:50 Volodimir Zelenszkij egyszerű blöffnek nevezte azt, hogy az orosz elnök atomfegyverekkel fenyegetőzik. Az ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin úgy érezheti, minden más hatástalan, ezért nyúlt a piros gomb után.
A Roszatomot célozhatják az újabb nyugati szankciók
9:00 Az ügyet ismerő tisztviselők szerint a Biden-kormányzat komoly szankciók bevezetését fontolgatja az orosz állami tulajdonú atomenergetikai vállalat, a Roszatom ellen, amely jelenleg a világ atomerőműveinek egyik fő üzemanyag- és technológiaszállítója.
Újabb cégek vonulnak ki Oroszországból
8:55 Két építőipari óriásvállalat, a Caterpillar és a John Deere is kivonul Oroszországból, és felfüggeszti az orosz partnerekkel való együttműködéseket is – számolt be róla a BBC. Hasonló lépésre szánta el magát a bányászati óriás, a Rio Tinto is.
Leáll a Lada
8:45 Az orosz Lada autógyártó minden üzemében leáll a munka, mert nincs elég alkatrész, hogy összerakják a kocsikat – írja a BBC. A társaság tájékoztatása szerint a nyugati országok által Oroszországra kivetett szankciók teljesen ellehetetlenítették a gyártást. Az 1973-ban alapított Ladát a francia Renault vette meg még 2016-ban de az autókat azóta is az orosz AvtoVAZ gyáraiban rakják össze.
Tavaly minden ötödik, Oroszországban értékesített kocsi Lada volt.
Legkevesebb 37 gyermeket öltek meg a harcokban Ukrajnában
8:35 Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete szerint kevesebb mint két hét alatt 37 gyermek meghalt és 50 megsebesült az orosz-ukrán háborúban. Az UNICEF szerint több mint egymillió kiskorú kényszerült elhagyni otthonát a harcok kezdete óta.
Sorkatonákkal indult Ukrajna ellen az orosz hadsereg
8:20 Oroszország sorkatonákat is bevet az Ukrajna ellen indított háborúban, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin korábban fogadkozott, hogy nem tesz ilyet – állítja a brit védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy ahogy nőnek az oroszok veszteségei, annál több sorkatonát kell majd az ukrán frontra vezényelni.
A vegyi fegyver bevetése lehet az oroszok legújabb terve
8:10 Az Institute for the Study of War elemzése szerint Oroszország egy megrendezett vegyi fegyveres támadást indíthat a kelet-ukrajnai szakadár területen, vagy akár Oroszországon belül is civil célpontok ellen, és ezt megpróbálhatja a kijevi vezetés nyakába varrni, hogy újabb indokot teremtsen a háború folytatására. Az intézet szakértői szerint a tiltott fegyverek bevetését előkészítő első hamis hírek már tavaly decemberben megjelentek az orosz sajtóban.
A német külügyminiszter a Nyugat-Balkánon lobbizik az orosz befolyás ellen
7:40 Annalena Baerbock felkeresi Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, a vitatott jogállású Koszovót, valamint Moldovát is, hogy megakadályozza Oroszország befolyásának ottani terjedését.
Európának hajlandónak kell lennie arra, hogy stratégiai befektetéseket tegyen hosszú távú biztonságába. Ez különösen igaz a nyugat-balkáni országokkal folytatott kapcsolatainkra – érvelt Baerbock. A német külügyminiszter hozzátette:
Nem hagyhatjuk, hogy az Oroszország által kiváltott sokkhullám átterjedjen más európai országokra is.
Ötezer orosz katonaáldozata lehet már a háborúnak
7:15 Becslések szerint 4000-5000 orosz katona halhatott meg, és mintegy 15 000-18 000 sebesülhetett meg az Ukrajna ellen indított háború két hetében. A CBS amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint ezek "nagyon, nagyon magas számok." Az ukrán becslések szerint tizenkétezer orosz halottja van az offenzívának, hivatalos orosz adatok szerint kevesebb, mint félezer.
Lelassultak az oroszok, ellentámadásban az ukránok
7:05 Az ukrán hadsereg ellentámadást indított Kijevnél a fővárost körülvevő orosz csapatok ellen – közölte az ukrán belügyminiszter tanácsadója. Elmondta, hogy a főváros nyugati peremét bombázó tüzérségi állásokat felszámolták.
Nehéz volt az éjszaka, de általánosságban elmondhatjuk, hogy az ukrán hadsereg előnyre tett szert Kijevnél.
Az ukrán védelmi minisztérium tájékoztatása szerint lassult az orosz csapatok előrenyomulása az országban, egyre több a dezertőr az orosz katonák között. Az ukrán hadsereg tartja a frontot Kelet-Ukrajnában, és ellenáll Harkovban, illetve Ohtirkában is. Mariupol védelmét sem adták fel – olvasható a csütörtök reggeli jelentésben, amely beszámol arról is, hogy az ukránok az elmúlt két napban négy Szu-25-ös harci repülőt és két orosz helikoptert lőttek le.
Blinken nem érti, mi Putyin célja
6:40 Az amerikai külügyminiszter nem érti mi a célja Moszkvának, ugyanis "az ukránok megmutatták, hogy nem fogadnának el semmilyen bábkormányt, amelyet Putyin megpróbálna beiktatni a megválasztott ukrán kormány leváltása után." Antony Blinken szerint ha az orosz elnök egy ilyen bábkormányt próbál hatalomra juttatni, az
egy hosszú, véres, elhúzódó zűrzavarhoz vezet.
Az amerikai külügyi tárca vezetője közölte: Vlagyimir Putyin visszautasított minden amerikai javaslatot a konfliktus enyhítésére, és inkább fokozta a katonai jelenlétet.
Az amerikai képviselők szavaznak az orosz olajimport tilalmát
6:20 Az amerikai elnök kedden jelentette be, hogy megtiltja az Oroszországból származó fosszilis energiahordozók importját az Egyesült Államokba. Az erről szóló törvény csütörtökön került a képviselőház elé, és várhatóan át is megy az amerikai törvényhozásdemokrata-párti többségű alsóházán.
A képviselők az Ukrajnának ígért 13,6 milliárd dolláros segélycsomagra már igent mondtak; ha a szenátus is jóváhagyja, a szövetségi kormány Kijev rendelkezésre bocsáthatja a pénzt.
Több mint 35 ezer embert menekítettek ki az ostromlott városokból
6:10 Az ígért hat humanitárius folyosó közül három megnyílt szerdán, ezeken keresztül több mint 35 ezer embert hagyta el Kijevet, Enerhodart illetve Szumit. Utóbbi városban már kedden elkezdődött az evakuáció, akkor ötezren hagyták el Szumit.
Volodimir Zelenszkij szerda este közzétett videóüzenetében arról beszélt, hogy reméli, csütörtökön megnyílhatnak a humanitárius folyosók a kilenc napja ostrom alatt álló Volnovahából, Izjumból és Mariupolból is. Utóbbi városban az oroszok többször is felrúgták a tűzszüneti megállapodást, szerdán egy kórházat is lebombáztak.
Mariupol kilenc napja tartó ostromának már 1207 halálos áldozata van
– közölte a félmilliós város alpolgármestere szerda este.
Az ENSZ-főtitkár: szörnyűséges a mariupoli kórház elleni támadás
6:00 António Guterre mikroblogján közzétett felhívásában azonnali tűzszünetet követelt Ukrajnában, és elítélte a legkevesebb 17 ember halálával járó mariupoli bombázást. A mariupoli 3-as számú kórház szülészetét, illetve gyermekosztályát érte bombatalálat szerdán. A romok alatt rekedtek orvosok és betegek is, köztük gyermekek is.
