Az orosz-ukrán háború felszínre hozta, hogy Európa energiaellátása mennyire függ az orosz energiahordozók importjától. Az Európába importált szén 46,7, a földgáz 41,1, míg a kőolaj 26,9 százaléka Oroszországból érkezik. Nem véletlen tehát, hogy az Európai Unió nem szankcionálta ezeket a termékeket. A függőségüket viszont gyors ütemben szeretnék csökkenteni, ami a megújuló energiaforrások gyorsabb előretörését hozhatja el.
A megújuló energiaforrásokra való átállást két dolog teszi indokolttá. Először is az ára. Jelenleg a megújuló forrásból származó energia olcsóbb, mintha gázt vagy szenet használnánk az áram előállításához. Másrészt a klímacélok teljesítése szintúgy a beruházások felpörgetését teszi szükségessé, hiszen a jelenlegi helyzet nem a kitűzött célok elérésének irányába mutat.
Az elmúlt években a nap- és szélerőművek összteljesítményének növekedése a széntüzelésű erőművek kárára történt, a szén súlya az energiatermelésben fokozatosan csökkent. Az elszabaduló gázárak viszont megakasztották ezt a folyamatot. 2021-ben a szén súlya enyhén emelkedett az áramtermelésben, a megújulók a kevésbé szennyező gáz ellenében növelték arányukat. A beruházások jelenlegi intenzitása viszont nem elegendő ahhoz, hogy a megújulók egyszerre szorítsák vissza a gáz és a szén felhasználását is. Ezért a korábbiaknál nagyobb volumenű beruházások szükségesek.
A jól pozícionált európai energetikai társaságok profitálhatnak ebből a helyzetből. Ilyen cég lehet például a szélerőműveket gyártó Vestas Wind, a szél mellett naperőművekkel és akkumulátorokkal foglalkozó Orsted, vagy akár az Iberdrola vagy az RWE is. Ezen cégek árfolyamainak van hova emelkednie, hiszen a rendkívül erős 2020-as év után 2021-ben csökkenő trendbe kerültek, így most jelentősen elmaradnak a tavaly év eleji csúcsaiktól. Ellenben most sem számítanak olcsónak.
A lehetőség tehát adott, de kockázatok is akadnak. A most kezdődő beruházások csak évek múlva fognak beérni, így a rövidtávú problémákat nem tudják orvosolni, az inflációs nyomás drágítani fogja a befektetéseket. Elképzelhető az is, hogy más megoldások – például a cseppfolyósított gáz (LNG), vagy az európai tengeri gáz- és olajkitermelés – kerülnek előtérbe.
