Az amerikai márciusban 8,5 százalékra gyorsult, év per év alapon, ami négy évtizedes csúcsot jelent. Elsősorban energiaárak és az élelmiszerköltségek tolták fel a mutatót. Ám ez nem okozhatott meglepetést, mert nagyjából megfelel a várakozásoknak. Az amerikai tőzsdeindexek mégis pluszban nyitottak kedden.
Az S&P 500 0,6 százalékkal került feljebb, ledolgozva az inflációs adatok előtti visszaesést. A Dow Jones ipari átlag 0,3 százalékot emelkedett, míg a technológiai részvényeket reprezentáló Nasdaq Composite mutatója 1,2 százalékkal nőtt. Hétfőn a főbb indexek visszahúzódtak, az irányadó S&P 500 1,7 százalékot veszített értékéből.
Érdekes, hogy a kötvénypiacon is fordulatot hozott az inflációs adat. A 10 éves amerikai referencia államkötvény hozama kedden 2,712 százalékrara csökkent, miután korábban 2018 óta a legmagasabb szintre emelkedett. Hétfőn a hozam 2,779 százalékon. A kötvényhozamok csökkennek, amikor a kötvényárfolyamok emelkednek.
Az éles piaci reakció meglepte az elemzőket és néhány befektető is elcsodálkozott – kommentálta a piacnyitást a Wall Street Journal. A tőzsdei lap a maginflációval magyarázza a jelenséget. Az erősen ingadozó élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó magárindex márciusban 0,3 százalékkal elmaradt a konszenzustól.
Nem volt jelentős felfelé mutató meglepetés az adatokban – hangsúlyozta Craig Erlam, az Oanda vezető piaci elemzője. Szerinte, talán a maginfláció keltett olyan benyomást a befektetők körében, hogy az infláció már tetőzött. De az is elképzelhető, hogy az elmúlt hónapokban „ijedtükben” túlárazták az inflációt. Az alapkezelők arra számítanak, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve májusi ülésén fél százalékponttal emeli az irányadó kamatlábat. A szövetségi alapok határidős ügyletei - a származékos termékek, amelyek a kamatlábak pályájára fogadtak – közel 90 százalékos valószínűséget mutatnak a félszázalékos kamatemelésre, szemben a múlt heti 78 százalékos sansszal.
