A mai napon startol el a közgyűlési szezon a Budapesti Értéktőzsde cégei körében, sőt szigorúan véve a Waberer's részvényeseinek pénteki találkozójával már meg is kezdődött az idény. Ma azonban már a BÉT-en blue chipként forgó két papír, azaz a Magyar Telekom és a Richter Gedeon tulajdonosainak plénuma is összeül, hogy a tavalyi eredményekről, illetve a cégek előtt álló legfontosabb kérdésekről döntsenek.

Igazi csemegének ígérkezik a Magyar Telekom 11 órakor kezdődő közgyűlése, hiszen a HOLD Alapkezelő mint meghatározó kisebbségi részvényes több javaslatot is megfogalmazott, melyek szembemennek az igazgatóság előterjesztéseivel. Persze a realitások alapján a Deutsche Telekom, mint 60 százalékos részvényes könnyedén megszavazhatja az igazgatósági javaslatokat, bár sokan bíznak benne, hogy az ESG-alapelvekre sokat német nagyvállalat nem söpri le a kisebbségi részvényesek javaslatait villámgyorsan az asztalról.

A HOLD javaslatai kiterjednek egyebek mellett az kérdésére, a saját részvények vásárlására, az alaptőke leszállítására is, sőt még a távközlési társaság igazgatóságába is jelöltek egy, a nemzetközi tőkepiaci körökben is ismert szakembert.

A Richternél valószínűleg kevésbé lesz paprikás a hangulat, részvényenként nagyjából 225 forintos osztalékot javasolt az igazgatóság, amelybe új tagokat is választhatnak a részvényesek. Hamecz István pénzügyi igazgató, illetve Dávid Ilona, a GVC Csoport vezérigazgatója, aki korábban irányította már a GYSEV-et, a MÁV-ot, illetve a Volánbuszt is, kerülhet a testületbe.

Holnap aztán a pesti börze legnagyobb cégével, az OTP-vel folytatódik a sor, ahol a cégvezetés némiképp csalódást keltve, durván 430 forintos osztalék kifizetésére tett javaslatot. A jelenlegi 10 700 forint körüli részvényárfolyamhoz mérten az előterjesztés ugyan 4 százalék feletti hozamot biztosítana, ám az sem közömbös, hogy a visszaosztás 3 év eredményéből történik, s így már érthető, hogy a tavalyi rekorderedmény után valamivel többre számítottak a befektetők.

Az orosz-ukrán háború miatt persze érthető Csányi Sándorék óvatossága; valószínűleg kérdéseket is kap majd a menedzsment az orosz leány sorsával, az esetleges kivonulás által okozott károk nagyságrendjével kapcsolatban.

Hasonló kérdésekre a Mol irányító testülete is felkészülhet az április 28-i közgyűlés előtt, hiszen a hazai olajmulti orosz-kitettsége is szignifikáns. Az olajvállalatnak viszont nem kell szégyenkeznie az osztalékjavaslata miatt, mivel a részvényenkénti 100 forintos alaposztalék mellett 200 forint rendkívüli visszaosztásról is szavazni fognak a részvényesek, borítékolható kimenetellel. Az osztalék hozam elérheti a 11 százalékot is.

Mindez azt jelenti, hogy a tavalyi mintegy 76 milliárd forintos részvényi kifizetés idén 241 milliárd forintra emelkedhet. A Mol igazgatósága az osztalékjavaslat megfogalmazása során figyelembe vette a 2021-es rekorderedményt, az erős mérleget, a jövőbeli befektetési terveket és a piaci környezet esetleges változásaiból adódó bizonytalanságot, különös tekintettel a közelmúltban lezajlott eseményekre – indokolt a testület.

Visszakanyarodva a részvényesekkel való szembesülésen már átesett Waberer's pénteki közgyűléséhez, a legfontosabb döntés talán az volt, hogy a 22,5 millió eurós nyereséget eredménytartalékba helyezte a fuvarozó vállalat.

A kisebb kapitalizációjú cégek közül az ANY 9,5, a CIG Pannónia 5,7, míg az Alteo 4,6 százalékos osztalékkal örvendeztetheti majd meg részvényeseit.