Rengeteget profitált a háború által is fűtött olajáremelkedésből az év elején az INA. A horvát olajipari vállalat csütörtök délután 41 százalékkal 888 millió dollárra ugró árbevételt jelentett az idei első negyedévben.

Az iparágban leginkább figyelt, újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított (CCS) EBITDA soron pedig több mint duplájára, 148 millió dollárra tornázta fel eredményét a Mol 49,1 százalékos tulajdonában lévő vállalat.

INA
Fotó: Móricz-Sabján Simon/VG

A magyar olajtársaság horvát leányának üzemi eredménye tizenkétszeresére, adózott nyeresége pedig tizenegyszeresére, 87 millió dollárra hízott.

A kutatás-termelés üzletág forgalma és EBITDA-ja is duplázódott a kedvező árkörnyezetben, még enyhén csökkenő, átlagosan napi 12,5 ezer hordós kihozatal mellett is. Ez annak tükrében nem is meglepő, hogy egy év alatt 40 dollárral 86 dollárra nőtt az INA által realizált olajár. Az üzletág így továbbra is a társaság legjelentősebb készpénztermelő eszköze volt.

A finomítást és kiskereskedelmi tevékenységet is magába foglaló szegmens árbevétele másfélszeresére, EBITDA-termelése pedig közel két és félszeresére nőtt, a magas beruházási költségek miatt azonban így is negatív cash flow-val zárta az időszakot. A capex-költségek legnagyobb részét a stratégiai beruházásként kezelt rijekai finomító átalakítása adta.

A világgazdaság és -kereskedelem nagyfokú bizonytalanságai miatt továbbra is volatilitás uralja a globális piacokat, bár az olaj- és gázipari cégek számára kedvezőbb a környezet. Az egész iparágban jelentkező bevételbővülés legfőbb hajtóereje az olaj- és gázárak meredek emelkedése

 – hangsúlyozta a jelentés kapcsán Fasimon Sándor, az INA igazgatóságának elnöke.

Hernádi Zsolt: Nem lehet egyik napról a másikra leválni az orosz olajról

Az üzemanyagár-sapka átmeneti megoldásként elfogadható, középtávon azonban nem fenntartható a Mol elnök-vezérigazgatója szerint, aki a társaság éves közgyűlésén mondott beszédet.