Márciusban 0,7 százalékkal, 55 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt A kötvény-, az árupiaci és a pénzpiaci alapok kivételével mindenhol tőkekiáramlást tapasztaltak az alapkezelők. A hónap végén a Bamosz-tagok mindösszesen 7510 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban (az év vége 7851 milliárddal zárult).
Az év első két hónapjában összesen csaknem 66 milliárd forinttal több pénzt vettek ki a befektetők a kötvényalapokból, mint amennyiért vásároltak, márciusban viszont nagyot fordult a helyzet:
11 milliárd forint plusz volt a tőkemozgások eredménye, mind a rövid, mind a hosszú futamidejű kötvényalapokat vették a befektetők.
Összességében azonban mindezek ellenére 1,2 százalékkal csökkent a kötvényalapok vagyona, hiszen a hozamkörnyezet továbbra is emelkedő (a 10 éves magyar referenciahozam márciusban 5,3-ről 5,9 százalékra szaladt fel), ezáltal a már meglévő kötvénybefektetéseken árfolyamveszteség keletkezik. A kötvényalapokban március végén 1479 milliárd forint volt, ilyen alacsony összeget 2020 októberében parkoltattak itt a befektetők.
A vegyes alapok veszítettek népszerűségükből, tavaly július óta most először volt negatív a szegmens nettó értékesítése: 29 milliárd forint. Ráadásul a vegyes alapokban lévő eszközök értéke inkább lefelé tendált, így összességében az e kategóriában kezelt tőke 2,2 százalékkal, 1691 milliárd forintra mérséklődött.
A február 24-én elindított háború hírére érthetően óvatossá váltak a megtakarítók a részvénypiaccal kapcsolatban.
Többen kivették a pénzüket a részvényalapokból, az értékesítés egyenlege mínusz 8 milliárd forint volt, negatív tőkemozgásokra pedig 2020 márciusa óta nem volt példa (akkor 1,4 milliárd mínusz volt a nettó értékesítés).
A mostanihoz hasonló eladási hullám a részvénykategóriában 2016 nyara óta nem volt tapasztalható. Egyébként március egészét tekintve a magyar egyáltalán nem festett rosszul, a BUX 2,3 százalékkal nőtt, így megérte bent hagyni a pénzt a részvényalapokban, amelyeknek a vagyona a nagyarányú kiáramlás ellenére még nőni is tudott, kicsivel több mint 1 százalékkal, 791 milliárd forint fölé.
Jelentős mennyiségű, nettó 29 milliárd forintnyi tőke hagyta el az ingatlanalapokat, ezt az óriási összeget az árfolyamok emelkedő mozgása sem tudta korrigálni, így a hónap végén 1,6 százalékkal kevesebb, 1679 milliárd parkolt ilyen típusú befektetésekben.
A részvényalapok közül az idén eddig a legjobb választás az Aegon IstanBull T-sorozata, amely az év elejétől már 36 százalékos árfolyam-emelkedést produkált (igaz, a befektetőknek a török líra árfolyammozgásának kockázatát is viselniük kell), de 30 százalék felett teljesítettek az OTP ugyancsak török részvényekbe fektető alapjai is. A lista másik végén nem meglepő módon az orosz részvényeket vásárló hazai alapok állnak (ezek forgalmazása továbbra sem biztosított), itt az év elejétől számítva nem ritka a 70 százalék feletti leértékelődés sem.
