A Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb körlevélben fogalmazta meg elvárásait a tőzsdei kibocsátók számára. Az elmúlt időszak felügyeleti tapasztalatait alapul véve megfogalmazott „jó gyakorlatok” alkalmazása kulcsfontosságú, hiszen a piaci visszaélések (például a bennfentes vagy a piaci manipuláció) veszélyeztethetik a tőkepiac transzparens működését, megrendíthetik a befektetők bizalmát – írták.
A MAR rendelkezései szerint a kibocsátónak a keletkező bennfentes információt a lehető leghamarabb nyilvánosan közzé kell tennie. A haladéktalan közzététel – a bennfentes kereskedelem elkerülése mellett – azt hivatott biztosítani, hogy a befektetők az adott értékpapírral kapcsolatban valós és időszerű információk birtokában megalapozott befektetési döntéseket tudjanak hozni. Az MNB a vezetői körlevélben gyakorlati eseteken keresztül mutatja be, hogy a lehető leghamarabb történő közzétételnek nem felel meg többek között az, ha a kibocsátó a kereskedési piacok zárva tartására, illetve a hétvégére vagy munkaszüneti napra hivatkozva nem teszi közzé haladéktalanul az információt. Szintén nem fogadható el, ha a kibocsátó a bennfentes információ létrejötte után további részinformációkra vagy az arról szóló hivatalos értesítésre várakozik, esetleg belső szervezeti okai vannak a közzététellel való késlekedésnek.
Utóbbira az MNB példaként említi, ha nem érhetők el a nyilvánosságra hozatalhoz szükséges személyek (s nincs megfelelő helyettesítési rend), vagy ha a kibocsátó tudja, hogy hamarosan megkeletkezik a bennfentes információ, mégsem készíti elő a közzétételt.
Az esetleges jogszabálysértések elkerülése érdekében az MNB a vezetői körlevélben felhívja a kibocsátók figyelmét: a pénzügyi jelentések összeállítása kapcsán is folyamatosan vizsgálniuk kell, hogy a készülő pénzügyi jelentés esetlegesen tartalmaz-e bennfentes információt.
A MAR ugyanakkor a piaci visszaélések visszaszorítása érdekében a főbb pénzügyi jelentések nyilvános közzétételét megelőzően a kibocsátó vezetői feladatokat ellátó személyei vonatkozásában 30 napos ügyletkötési tilalmi időszakot is megállapít. Az ügyletkötési tilalmi időszak intézménye tehát végső soron segít megelőzni a vezetői feladatokat ellátó személyek esetleges bennfentes kereskedelmét, vagy akár azt, hogy e személyek ezen érzékeny időszakban a kereskedésükkel esetlegesen félrevezető jelzéseket adjanak a tőkepiaci szereplőknek.
