Aligha lehetnének kedvezőbb helyzetben a nagy olajtársaságok, mint most, amikor 100 dollár felett jár az olaj ára. Ráadásul, az Oroszország elleni szankciók miatt tartósan magas olajárral számolnak az elemzők. Amikor 2014-ben 100 dollár volt az olaj ára, az amerikai termelők 20 százalékkal növelték a kitermelésüket. Most, amikor ismét 100 dollár feletti az árazás, a piaci előrejelzések szerint ebben az évben alig 8 százalékkal emelkedhet az amerikai kitermelés. Pedig készpénzben nincs hiány.
Bár még előttünk a negyedéves jelentési szezon, de azt már lehet tudni, hogy nem lesz gond a profitsorokkal. Az Exxon várhatóan 9,4 milliárd dollár nettó eredményt ért el az idei első három hónapban, ami 2013 óta a legmagasabb negyedéves profit. A Chevron várhatóan 6,6 milliárd dollárt könyvelhet, ami 2012 óta a legjobb.
Az olajcégek mégis sírnak. Az Oroszország elleni szankciók ugyanis brutális leírásokra kényszerítik a cégeket. Pár hete a Shell jelentette be, hogy az első negyedévben 5 milliárd dolláros leírásra kerülhet sor, miután a londoni székhelyű olajvállalat az ukrajnai invázió miatt kiszáll az orosz Gazprom energetikai céggel közös vállalkozásokból. Majd a BP adott ki warningot, hogy az oroszországi piacról való kilépése, összesen 25 milliárd dolláros veszteséget okozhat. Most a francia TotalEnergies jelezte, hogy 4,1 milliárd dolláros többletköltséggel számol az Oroszországot célzó nyugati szankciók hatásaira hivatkozva.
Egy másik iparági sirám a beruházási nehézségekre vonatkozik. Az ellátási láncok szakadozottsága, a munkaerő hiánya és emelkedő költségei, továbbá a gépek, berendezések drágulása a fő iránya a magyarázatoknak, hogy miért nem növelik a termelést, amikor az orosz olaj kiesése miatt bőven lenne kereslet. Amihez még az a meglepő új fejlemény is társul, hogy az amerikai palacégek nmostanában arról beszélnek, hogy ha a korábbi idők ütemében fejlesztenének, akkor néhány év alatt kimerítenék az elsődlegesen elérhető készleteket.
Jó hír az olajpiaci befektetőknek, hogy a profitban úszó, de a globális zöldüléstől és a részvényesek elpártolásától tartó olajvállalatok, bőséges osztalékkal és vonzó részvényvisszavásárlási programokkal próbálnak versenyben maradni a ma oly vonzó alternatív befektetőkkel szemben. A Devon már tavaly is 60 százalékkal bővítette a visszavásárlási programot, s rekordszintre emelte az osztalékot, melynek hozama 7 százalék volt.
A Dingmann szerint idén immár 10 százalék feletti osztalékhozamokkal kell számolni az olajszektorban.
Pedig a részvények felülteljesítőek, hiszen az S&P 500 szektorális papírjai közel 40 százalékot, az európai részvények pedig majdnem 20 százalékot mentek ebben az évben. A bizonytalan részvénypiaci hangulat ellenére, az árfolyamnyereség mellett bőséges osztalékot tehetnek zsebre azok a befektetők, akik a kordivattal szembe menve, kitartanak a „bolygógyilkos” ágazat mellett.
A VG korábban megírta, hogy rengeteget profitált a háború által is fűtött olajáremelkedésből az év elején az INA. A horvát olajipari vállalat csütörtök délután 41 százalékkal 888 millió dollárra ugró árbevételt jelentett az idei első negyedévben.
