Februárban még azt írtuk, sokak meglepetésére a forint a világ egyik legjobban teljesítő devizájává vált 2022-ben, de azóta nagyot fordult a világ, a magyar deviza a velünk leginkább összehasonlítható közép-európai régió többi devizájánál rosszabbul muzsikál, és pénteken - júniusban többedszer - a 400 forintos árfolyamnál is gyengébb szinten rekedt az euróval szemben.

A gyengébb árfolyam a gazdaság bizonyos szereplői számára kedvező, másoknak fordítva, általánosságban pedig a nagy kilengések okozta bizonytalanság kedvezőtlen. Ilyeneket a régió másik két nagy forgalmú devizája, a zloty és a cseh korona is megélt az idén - miközben a kevésbé népszerű román lej kevesebbet mozgott -, de a forint péntek délelőttig idén már 7,9 százalékot gyengült, a hozzá hasonlóan mozgékony zloty csak 2,6 százalékot, miközben a cseh korona fél százalékot erősödött.

forint 400 felett árfolyam romlik gyengül 1007662212 front and back of a coin of 200 Hungarian forints on a black background
Fotó: Sergio Delle Vedove / Getty Images

Mivel a devizaárfolyamokat sok tényező alakítja, pontosan megmondani nem lehet, egy adott időszakban melyik miért teljesített alul, de a mozgatókat a devizakereskedők és az elemzők meg tudják nevezni. A forint esetében is nehéz megmondani, miért fordult akkorát az árfolyama néhány hónap alatt, amikor még azt sem ítélik meg azonosan a szakemberek, hogy egy adott napon mi mozdította el. A forint például éppen pénteken egyes vélemények szerint azért gyengült, mert a dollárt ismét elkezdték vásárolni a nemzetközi piacon, és ilyenkor a közép-európai devizákat eladják, más vélemény szerint azért, mert a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs csütörtök esti nyilatkozatából felsejlett, hogy  bár a magyar kormány kész a kompromisszumra, felkészült egy olyan forgatókönyvre is, hogy nem érkeznek meg az Európai Unió által visszatartott kifizetések. 

Az utóbbi véleményt látszik igazolni, hogy miközben a forint 400 forintnál gyengébb maradt, a kedvezőtlen nemzetközi hangulatnak kezdetben szintén kitett zloty és cseh korona erősödni tudott (mielőtt a késői kereskedésben náluk is megremegtek a kezek). Tudni kell azonban, hogy Csehország és a nálunk négyszer nagyobb gazdaságú Lengyelország a magyarhoz képest hatalmas devizatartalékkal rendelkezik, és korábban világossá tették, hogy ezt szükség esetén fel is használják fizetőeszközük árfolyamának védelmében.

A fekete ló: a jegybanki intervenciók

Nem tudni, hogy pénteken adtak-e el devizát a csehek és a lengyelek - intervencióikról általában nem bőbeszédűek a jegybankok -, ez a lehetőség azonban önmagában magyarázza a forint alulteljesítésének egy részét. A Federal Reserve agresszív kamatemeléseinek betudhatóan a dollár a következő negyedévekben is várhatón erősödik majd - írta jegyzetében Shilan Shah, a Capital Economist szenior közgazdásza.

Ilyen körülmények között, valószínűnek tűnik, hogy a feltörekvő piaci jegybankok, amelyek már interveniáltak a devizapiacon, továbbra is ezt teszik, és mások is követik őket

- tette hozzá. 

Shah a cseheket, a lengyeleket és a thai jegybankot említette. A jóval kisebb devizatartalékkal rendelkező Magyar Nemzeti Bank számára ez kevésbé járható út, és a dollár irányából érkező nemzetközi ellenszelet és az inflációs nyomást ehelyett inkább kamatai emelésével ellensúlyozta, amivel élen járt a régióban.

Mi üthetett mégis a forinton

Török Zoltán, a Raiffeisen magyarországi vezető elemzőjének jegyzete szerint azonban a külföldiek számára nehezíti a magyar monetáris politika értelmezését az, hogy az MNB-nek alapkamata mellett van egy másik, effektív fő rátája is, az egyhetes betété, a magyar gazdaság sérülékenységei alapján pedig a befektetők a többiekénél alacsonyabb magyar infláció mellett is magasabb kamatprémiumot várnak el a forinton.  

Ezek közül megemlíti a cseheknél és a lengyeleknél magasabb államadósságot, amit a bejelentettnél is nagyobb költségvetési visszafogással lenne szükséges visszafogni - vélte a közgazdász, aki kísérletet tett a forint alulteljesítését okozó tényezők árfolyamhatásának számszerűsítésére is. Szerinte a háború 10 forinttal értékelte le a forint árfolyamát, a Brüsszellel szembeni jogállamisági vita - ami miatt nem érkeznek bizonyos EU-források - erre még 10 forintot tett rá, és az említett gazdasági-gazdaságpolitikai sebezhetőségek összesen 20 forintot.

Természetesen a forintot gyengítő tényezők nem számszerűsíthetők, legfeljebb nagyjából becsülhetők, és jó becslés esetén fordítva is működhetnek az összefüggések: ha eltűnik, vagy gyengül valamely negatív tényező, azt forinterősödés követheti. 

Amit már tudtunk, és amit nem

A költségvetés fellazulása már akkor is ismert volt, amikor a forint az év elején még hasított, bár az nem, hogy később milyen mértékű kiigazítás történik. Ismert volt az EU-források körüli vita és az államadósság szintje is, emelkedőben volt az infláció,  érzékelhető volt az európai energiahiány és az ország Török Zoltán által is említett energiafüggősége, és az orosz hadak már gyülekeztek Ukrajna határán. Azóta azonban gyakorlatilag szinte minden feltétel rosszabb lett, miközben radikálisan javultak az amerikai dollár kilátásai az euróval szemben. Az utóbbi, az euró/dollár kereszt mozgása továbbra is gyakran játszik alapvető szerepet a régiónk devizáinak a mozgásában, és mint láttuk legerősebben a forint reagál rájuk, bármelyik irányban.

Marad-e a 400-nél is gyengébb a forint, netán még tovább gyengül, vagy hátraarcot fúj, mindehhez azt kellene tudnunk, lesz-e változás az említett tényezőkben, és fontos az is, mikor tetőzik a térségben az infláció. A háború és a vita Brüsszellel el is húzódhat, és a kulcsszerepet betöltő euró/dollárt az is befolyásolja, recesszióba csúszik-e az eurózóna és Amerika, és egymáshoz képest milyen ütemben. A Capital Economics egy másik friss jegyzete szerint a kockázatok a világgazdaságban növekednek, és a dollár aligha éri el a csúcsot előbb a jövő év első felénél. Felülvizsgált előrejelzéseik szerint a forint az év végére akár a dollár ellenében is elérheti a 400-as szintet a mostani 380 körülivel szemben (majd jövőre 355-re erősödhet), de nem magyar tényezők, hanem az euró gyengélkedése miatt, amellyel szemben év végi forint jóslatuk szintén 400. 

Az euró-forint keresztárfolyamának alakulása az elmúlt öt hónapban.
Forrás: stooq.com

 

A Reuters június elején közzétett havi elemzői felmérése 12 hónapos távra megint a régió legjobb teljesítményét valószínűsítette a forint számára, amely a konszenzus szerint 370-re erősödhet. A körülmények azonban gyorsan változnak, a következő felmérés eredménye másfél hét múlva várható.