Egykori résztulajdonosa, a norvég állam is részt kíván venni a Scandinavian Airlines System, azaz az SAS légitársaság megmentésében. Ez azonban annyira azért nem szívügyük, hogy pénzt is fektessenek a pandémia által vészesen legyengített vállalatba, viszont a túléléshez szükséges lépésekre nem mondanak nemet. 

Jan Christian Vestre ipari miniszter bejelentette, hogy a készek beszállni a magánbefektetők bevonásával elindított mentőakcióba, és 153 millió dolláros követelésüket a tulajdonrészre váltják, azonban hosszú távú terveik nincsenek a SAS-sal és a túléléshez szükséges tőkeemelésben sem kívánnak részt venni. Persze feltételeik vannak az átváltás feltételeivel kapcsolatban, de azokat Vestre nem ismertette. 

Fotó: Ole Berg-Rusten / AFP

Azt azonban elmondta, hogy a SAS berkein belül a vállalat és a dolgozók között zajló munkaügyi konfliktust mielőbb rendezni kell, mert építkezni csak békés körülmények között lehet. Az SAS-ben 21,8-21,8 százaléka van a svéd és a dán államnak, míg a norvégok a 2018-ban kiszálltak az 1946-ban közösen alapított légitársaságból.

Nem kap több állami támogatást az SAS

Nehéz helyzetben van a svéd légitársaság.

A svédek tőkét már nem invesztálnának az SAS-ba, a dánok viszont melegen tartják ezt a lehetőséget. Az biztos, hogy ha magára hagyják a légitársaságot, azzal egyszersmind el is búcsúzhatnak a befektetésüktől. Az SAS megerősítésére inkognitóban maradó amerikai befektetők tesznek kísérletet, ehhez egymilliárd dollárt kell összeszedniük, és ezzel párhuzamosan közel kétmilliárd dollárnyi tartozást kell vagy tulajdonrészre váltani, vagy átütemezni. Ennek megszervezéséhez idő kell, amiből talán még a pénznél is kevesebb van az SAS-nél. 

Norvégiához hasonló álláspontra jutottak – tulajdonosként – a svédek is, Karl-Petter Thorwaldsson három hete világossá tette, hogy csak az adósság transzformálásában vesznek részt. Az utóbbi évtizedekben összesen 834 millió dollárt csepegtettek a vállalatba, a fejős tehén szerepét már nem vállalják a továbbiakban. A légitársaság 5216 dolgozóval kezdte idei üzleti évét, ám a létszámot és a repülőgépek lízingdíját mindenképp csökkenteni akarják.

Nicolai Wammen dán pénzügyminiszter szerint alapvetően életképes és nyereségessé tehető légitársaság, épp ezért országa 21,8-ről harminc százalékra is hajlandó emelni benne a részesedését a tőkeemelés révén. Ugyanakkor az adósságelengedés, és az értékpapírosítás is szerepel az opcióik között. A dánok ragaszkodása érthető, hiszen egyrészt az SAS fő bázisa a koppenhágai repülőtér, másrészt a légitársaság a dán gazdaság területén fontos szerepet tölt be, függetlenül attól, hogy ma még masszívan veszteséges, az első negyedévet 160 millió dolláros mínusszal zárta. Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a dán állami befolyás növelése nem biztos, hogy egybeesik a rugalmasan gondolkozó magánbefektetők elképzeléseivel.

Eközben az SAS árfolyama vergődik a stockholmi tőzsdén, öt év alatt 89 százalékot esett, de kedden a norvégok pozitív hozzáállását 6 százalékos emelkedéssel honorálta a kurzus.