Miután áprilisban New York állam képviselői áldásukat adták arra a javaslatra, mely nem engedélyezné az új, fosszilis energiával működő kriptobányák megnyitását, illetve az ily módon működő üzemek lejáró engedélyeinek a megújítását, péntek az állam szenátusa is elfogadta a tervet – írja a CNBC.

A döntés így az állam kormányzója, Kathy Hochul kezében van, akinek az aláírásával hatályba is lép a törvény. Perianne Boring, a Digitális Kereskedelmi Kamara alapítója és elnöke szerint 

ez lenne az első alkalom, amikor valamelyik amerikai tagállam tilalmat rendel el a infrastruktúra elemeivel szemben, 

ami akár dominóhatással is járhat a globális termelés 38 százalékát országban.

1237353352 A technician on a cherry picker inspects racks of illuminated mining rigs at the Minto cryptocurrency mining center in Nadvoitsy, Russia, on Friday, Dec. 17, 2021. Bitcoin extended its five-week slide from an all-time high with risk sentiment across global financial markets dwindling. Photographer: Andrey Rudakov/Bloomberg via Getty Images
Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg via Getty Images

Globálisan azonban már több helyről is kiebrudalták az energiazabáló szektort, legyen szó Kínáról, Kazahsztánról vagy épp Koszovóról. A tilalom csak a hálózatot a munka igazolása nevű módszerrel biztosító kriptoeszközökre vonatkozik, igaz a legnagyobb kriptovaluták, mint a bitcoin és az ether ezt a megoldást használja. Az utóbbi mögött álló Ethereum blokklánc évek óta ígéri, hogy változtat ezen, a legújabb hírek szerint erre akár hónapokon belül sor is kerülhet.

Boring szerint azonban mindez gyengíti az állam gazdaságát és vezető pozícióját a pénzügyi szolgáltatások területén, sőt munkahelyek elvesztésével is járhat. 

A tilalom célja, hogy segítse elérni New York ambiciózus klímacéljait, 

melynek keretében 2050-ig 85 százalékkal csökkentenék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Ugyanakkor Boring szerint a munka igazolásán alapuló kriptobányászat akár segíthet is az energiaátmenetben, lévén a bitcoin globális energiafelhasználásának közel 60 százaléka származhat megújuló energiaforrásokból, míg New York államban ez akár a 80 százalékot is megközelítheti. Ezek a számok azonban vitathatóak – Kazahsztánba például egész biztos, hogy nem a megújulók, hanem az olcsó szénnel termelt energia miatt települtek a bányászok – azonban a jelenlegi energiahordozó árak mellett akár igazak is lehetnek.

New York áramtermelésének mintegy harmada karbonsemleges, főként az oda sorolt atomerőművek és a jelentős mennyiségű vízerőművel termelt elektromosság miatt. A hűvös időjárás miatt a bányagépek hűtésére is elegendő kevesebb energiát áldozni. Az áprilisi, Miamiban tartott bitcoin konferencián Andrew Young, 2020-as választáson a demokrata jelöltségért versenybe szálló politikus arról beszélt, hogy ezek a cégek segíthetik felkelteni a megújuló energiák iránti igényt. Bár ez az érv elsőre remekül hangzik, 

a globális idején kérdéses, hogy valóban a kereslettel lennének problémák. 

Mindenesetre a szintén a kriptoszektorban érdekelt Foundry szerint vissza is esett a New York-i eredetű bitcoinbányászat az elmúlt hónapokban.

Iparági szereplők attól is tartanak, hogy New York példáját más államok is követik, ugyanakkor vannak, akik szerint nem újdonság, hogy az államban nem látják őket szívesen, ezért nem is érdemes ott próbálkozni, különösen, hogy ezeket a létesítményeket gyakorlatilag bárhol fel lehet húzni. Nincs hiány olyan államokból sem az Egyesült Államokban, melyek támogatják, hogy a kriptobányák hozzájuk költözzenek, így például Georgia, Észak-Karolina, Észak-Dakota, Wyoming vagy épp Texas is tárt karokkal várja őket. Látható tehát, hogy az iparág által lobbira költött pénzek képesek eredményeket elérni, a kriptobányászoknak így inkább a fokozódó verseny és az idei évet eddig meghatározó lejtmenet miatt van okuk az aggodalomra.