Lagymatagon folytatta a hétfői gyengülést az euró ellenében kedden korán reggel a forint. Majd amikor hirtelen az euró maga is megindult lefelé a dollárkeresztben a nemzetközi piacon, a devizakereskedők ezt zöld jelzésnek véve egyetlen svunggal áttolták a forintot a pszichológiai határt jelentő 400-as szinten, egészen 402 közelébe, ahol legutóbb több mint két hete járt a magyar fizetőeszköz árfolyama.
Pedig augusztusban a Magyar Nemzeti Bank szigorító lépései már szépen visszatolták a forintot a júliusi, 409 körüli rekordmélypontról a 392-es szint régiójába, segítettek ebben a kormányzati kiigazító intézkedések és a kínai CATL tervezett hatalmas magyarországi beruházásának hírei is. Azonban ezen a héten visszaütötte az árfolyamot az a múlt hét végén bejelentett hír, hogy a Standard & Poor’s a BBB-s magyar hitelbesorolást változatlanul hagyva stabilról negatívra rontotta a minősítés kilátását.
Pozitív nemzetközi hangulatban ez kevesebbet számított volna, az euró gyengülése azonban egyébként is gyakran a forint és a többi közép-európai deviza eséséhez vezet, és mivel most az egységes valuta ismét megindult a dollár elleni paritás – az 1:1 árfolyam – irányába, ez a pozitív hírek korábbi sorjázása ellenére is felerősítette a forintot érintő negatív hír hatását.
Egy hitelminősítési kilátás változás normálisan nem mozgatná meg a piacokat, de olyan sok a bizonytalanság a forint körül, hogy ezúttal van hatása
- idézett a Reuters egy devizapiaci kereskedőt.
A dollár azért erősödik, mert a világban nőnek a recessziós félelmek, többek közt a háború és a nyomában járó sújtotta Európában is. Az európai devizák gyengélkedéséhez hozzájárul az is, hogy a felszökő energiárak felduzzasztották a gazdaságok energiaszámláját, elrontva a kereskedelmi mérlegüket. Az euróövezetben kedden közöltek külkereskedelmi mérleg adatokat, június immár a nyolcadik egymást követő hónap, amire deficitet mutattak ki, ezúttal 24,6 milliárd euró értékben. Deficitessé váltak a közép-európai mérlegek is (illetve Romániában növekedett a hiány).
