A Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi, augusztus 30-i kamatdöntő ülésén a 100 bázispontos kamatemelés mellett rég nem látott komolyságú likviditásszűkítő eszközt jelentett be. A bankok kötelező tartalékrátájának emelése és a jegybanki diszkontkötvény is olyan súlyú lépés, amely jelentősen befolyásolta a magyar hozamkörnyezetet is annak ellenére, hogy a pontos részletek még ki sem derültek. 

árfolyamok
Fotó: Shutterstock

Ennek nyomán a lakossági befektetőkben is automatikusan felvetődik a kérdés, hogy közép- és hosszú távra tervezett befektetéseiket, megtakarításaikat milyen eszközben érdemes tartaniuk.

A magyar hozamgörbe teteje jelenleg a három-négy éves periódusnál keresendő, erre az időtávra a stabilan 

11 százalék fölötti éves hozammal tudják fixálni a befektetésüket,

ha a papírt lejáratig tartják. Intézményi befektetőknél a kérdés egyértelmű, hiszen számukra a lakossági állampapírok nem elérhetők, kizárólag a mindenki által vásárolható államkötvények piacáról választhatnak.

A fő kérdés azonban lakossági befektetők esetében az, hogy érdemes-e a lakossági papírt piacira cserélni.

A választ mindenképpen kétfelé kell bontani. Első körben könnyen kijelenthető, hogy jelen pillanatban minden piaci állampapír sokkal jobb hozamot tud biztosítani, mint a MÁP Plusz sorozatok. Olyannyira, hogy a legjobb MÁP Plusz sorozat is csak 6 százalékos hozamot tud nyújtani, így az idő előtti visszaváltása és piaci kötvényre cserélése is megéri.

 

A Prémium Magyar Állampapír sorozatokhoz képest a kérdés ennél egy fokkal árnyaltabb. A jelenleg jegyezhető hosszabb, magasabb kamatozású PMÁP is csak 6,6 százalékot hoz, viszont az idei évi magas infláció jövőre bőven két számjegyű kamattal kecsegteti a megtakarítókat. 

A megfelelő összehasonlításhoz arra kellene tudni a választ, hogy mi lesz ezek után. Egyértelmű válasz nem adható, hiszen nem ismerjük a következő évek inflációs adatait, a Bloomberg azonban 30, Magyarországot elemző szakértő segítségével készített egy felmérést az előttünk álló évek gazdasági mutatóinak várható alakulásáról.

Ennek alapján a medián értékeket figyelembe véve

2022-re átlagosan évi 12,2 százalékos, 2023-ra 8,7 százalékos, 2024-re pedig 4 százalékos éves átlagos inflációt várnak. 

A jelenleg jegyezhető hosszabb PMÁP kamatprémiuma az infláció felett 1,5 százalék. Így a következő évekre az elemzői konszenzust figyelembe véve az éves átlagos hozam még pont az egy számjegyű tartományban marad. A Prémium sorozatok előnye a piaci papírokhoz képest a likviditásuk, hiszen a forgalmazók napi árjegyzést kötelesek vállalni a papírokra, míg a MÁK sorozatok árfolyama a hozamokhoz igazodik.

Összegezve elmondható, hogy azok a hosszú távú befektetések, amelyekre biztosan nem lesz szükség az elkövetkezendő években, jobb helyen vannak egy három-négy éves lejáratú MÁK sorozatban, míg a likvidebb rész a PMÁP-nál lesz nyerő.