Az üzleti nyilvántartások tárolási szabályainak megsértése miatt szabtak ki példátlanul súlyos bírságokat az amerikai tőzsdefelügyeletek (SEC, CFTC). A világ tizenegy legnagyobb bankja és brókercége együttesen 1,8 milliárd dollár bírságot fizet. A megállapodás azt is jelenti, hogy az érintettek elismerték, 

alkalmazottaik személyes üzenetküldő alkalmazások, például a WhatsApp használatával megsértették az ügyiratkezelési szabályokat.

Bank of America headquarters
Fotó: John Greim / LightRocket via Getty Images

A SEC és a CFTC szabályai szerint a brókercégeknek papíralapú dokumentumban kell megőrizniük és nyomon követniük alkalmazottaik írásbeli kommunikációját, ennek alapján ellenőrzik a szabályozók a befektetővédelmi törvények betartását. Az olyan szolgáltatások, mint a WhatsApp, beállíthatók úgy, hogy az üzeneteket néhány nap elteltével vagy a csevegés elolvasása után automatikusan töröljék. A privát üzenetküldők használata a világjárvány korai szakaszában vált gyakoribbá és nehezebben felderíthetővé, amikor a bankok és a brókercégek alkalmazottai otthoni munkavégzésre tértek át. Sőt, banki vezetők ösztönözték is beosztottaikat a privát üzenetküldő szolgáltatások használatára.

Százmillió dolláros nagyságrendű bírságot fizet a Bank of America, a Barclays, a Citigroup, a Credit Suisse, a Deutsche Bank, a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, a UBS, a Nomura, a Jefferies és a Cantor Fitzgerald. 

A The Wall Street Journal emlékeztet, hogy százmillió dolláros bírságot olyan csalási ügyekben szoktak kiszabni, amelyek kifejezetten kárt okoztak a befektetőknek. Bár a Biden-adminisztráció a magasabb mértékű, precedenst teremtő bírságok mellett érvel, és a demokraták a republikánusoknál általában jobban szeretik a magasabb bírságokat, a százmilliós nagyságrend mindenképp kiugró érték. Valószínű, hogy 

az extra bírság a keménykezű Gary Gensler SEC-elnök számlájára írható.

Nem véletlenül támadják Genslert a republikánusok. A keménykezű Gensler még a határidős piaci felügyelet (CFTC) vezetőjeként híresült el, amikor döntő szerepe volt a „pénzügyi vadnyugatot” megregulázó, 2010-es Dodd–Frank Wall Street reform és fogyasztóvédelmi törvény előkészítésében, amelyet az Obama-adminisztráció legfontosabb reformjának tartanak. A Biden-érában került a tőzsdefelügyelet (SEC) élére, és célkeresztjébe vette a lufiként dagadó üres tőzsdei társaságokat (SPAC), az order flow eladásokat és a kriptopiacokat.