Feltőkésítik a kínai csipgyártókat az amerikai szankciók nyomán
Megkapta a hatósági engedélyt Kína második legnagyobb csipgyártó vállalata, a Hua Hong Semiconductor Ltd egy 18 milliárd jüanos, azaz 2,5 milliárd dolláros tőzsdei részvénykibocsátásra – jelent meg az információ a hongkongi tőzsde honlapján.
A tájékoztató szerint a Hua Hong a pénzt egy új gyártóüzem építésére kívánja fordítani a kelet-kínai Vuhszi városában, miközben egy másik, szintén Vuhsziban megépült gyárát is bővítené a befolyó összeg kisebb részéből.
Az új gyár felépítése 2023-ban kezdődne, kapacitása pedig elérné a havi 83 ezer félvezető ostyát vagy más néven lapkát. A másik Vuhsziban működő üzem kapacitása havi 95 ezer ostyára bővülne.
A vállalat négy gyárral rendelkezik, három üzeme van Sanghajban is.
Nemrégiben a szektor kínai piacvezetője, a Semiconductor Manufacturing International Corp (SMIC) is megemelte alaptőkéjét, mintegy 6,6 milliárd jüanos extra bevételre szert téve, ekkora kaliberű részvénykibocsátásra 2010 óta nem volt példa Kínában.
Mindkét cég 2020-ban lépett a sanghaji tőzsde technológiai cégeket fogadó platformjára, a STAR-piacra, miután korábban a hongkongi tőzsdére is bevezették papírjaikat.
Mint ismert, Washington példátlan intézkedéseket vezetett be a kínai csipgyártás fejlődésének megfékezésére, közülük a gyártók számára a legfájóbb talán, hogy megtiltották az amerikai székhelyű berendezésgyártóknak, hogy a 14 nanométeres vagy annál kisebb méretű logikai csipek előállításához szükséges eszközöket adjanak el kínai cégeknek.
A Hua Hong amúgy a kevésbé fejlett technológiára specializálódott, bevételeinek nagy részét az 55 nanométeres technológiával gyártott csipek piacáról zsebeli be.
A TrendForce piackutató cég szerint a vállalat globális piaci részesedése a gyártási (öntödei) üzletágban 3,2 százalék.
A tőkeemelés hírére a Hua Hong részvényei 17 százalékkal, 23 hongkongi dollárig lőttek ki.
Eközben a Financial Times információi szerint az amerikai korlátozó intézkedések letaglózó csapást mérnek a csipek tervezésében jeleskedő Alibabára és Biren Technology nevű startup cégre is, mivel kénytelenek lebutítani legújabb csipjeiket, azaz csökkenteni feldolgozási sebességüket, csak hogy elkerüljék a szankciókat.
A két cég éveket és dollármilliókat szánt a legfejlettebb technológiai kívánalmaknak megfelelő, új processzorai tervezésére, amelyek Kína következő generációs szuperszámítógépeinek, mesterségesintelligencia-algoritmusainak és adatközpontjainak a meghajtására szolgáltak volna, és amelyeket a világ legnagyobb bérgyártója, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) gyártott volna.
Mind az Alibaba, mind a Biren már a legújabb csipek drága tesztjeit futtatta a TSMC-nél, amikor Washington nyilvánosságra hozta a tiltó szabályokat, ezért azonnal le kellett állítaniuk a gyártási előkészületeket.
A füstbe ment terv újabb csapás az Alibabának, amelynek részvényei értékük 80 százalékát már amúgy is elveszítették, miután Peking két évvel ezelőtt meghiúsította a csoporthoz tartozó Ant Group tőzsdei bevezetését.
Az új csip lett volna a cég első grafikus feldolgozó egysége (GPU), és piaci pletykák szerint már nagyon közel állt a bemutatáshoz.
