BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megrángatta a kötvénypiacokat a kormányrendelet

A várakozások szerint az állampapírok felé áramlik majd az a befektetői tőke, amely eddig a kereskedelmi bankokon keresztül 18 százalékos kamatért a jegybanki betétekben pihent. Ha így alakul, tovább eshetnek a piaci hozamok, folytatódhat a kötvények szárnyalása.

Utoljára augusztusban látott szint – 7,5 százalék – közelébe csökkent hétfőn a 10 éves benchmark magyar állampapírok hozama, s kedden is ezen a szinten folytatódott a kereskedés a másodpiacon. A keddi elemzői kommentárok szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentését követően vett újabb lendületet a hozamok esése. (A kötvénypiacokon a lejáratig elérhető hozam csökkenése egyúttal a piaci kereslet növekedését, ezáltal az árfolyam emelkedését jelenti.)

kötvénypiac
Fotó: Shutterstock

A VG úgy értesült privát banki tanácsadói körökből, hogy 

a 10 éves magyar kötvény egyértelműen az elmúlt hónap befektetési sztorija, ahol naponta 3-4 százalékos nettó hozam volt realizálható egy jelentősebb hozameséssel járó napon, mint például hétfőn. 

Húszévente egyszer-kétszer fordul elő, hogy ilyen gáláns legyen a befektetőkhöz a kötvénypiac

Loncsák András, az Aegon Alapkezelő befektetési igazgatója a VG-nek elmondta, még mindig vannak jó beszállók a magyar kötvénypiacon.

Ismert, hogy a kormányzat döntése szerint intézményi befektetőknek és 20 millió forint feletti megtakarítással rendelkező lakossági ügyfeleknek nem fizethető magasabb betéti kamat, mint a 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozama (ez 11,95 százalék). Az intézkedés 2023. március 31-ig érvényes. Ma is tart 3 hónapos DKJ aukciót az Államadósság Kezelő Központ, a meghirdetett mennyiség 25 milliárd forint. 

Az OTP Elemzési Központ szakértői szerint a lépés a belföldi befektetők számára elérhető pénzpiaci hozamok korlátozását jelenti és a jegybanki betét irányából 

az állampapírok felé terelheti az érintett szereplőket,

ennek nyomán tegnap az éven túli szegmensben 70–90 bázispontos hozamesés történt. A lépés annyira váratlan volt, hogy a piac most azt találgatja, hogy reagál-e ma a jegybank a betéti kamatokat érintő kormányzati döntésre, a Raiffeisen elemzői szerint ez a forint piacán is hozhat nagyobb mozgásokat. 

 

Az Erste elemzői szerint az alapkezelők bankoknál elhelyezett betéteinek kamata eddig

elérhette a 17 százalékot is, mivel ezek az MNB 18 százalékos overnight betétében landoltak. 

A lépés akár a kereskedelmi bankok kamatbevételét is növelhetné, de valószínűbb, hogy az alapkezelői állományokból inkább az állampapírokba áramlik a tőke. „A lépés az OTP számára enyhén pozitív lehet, másrészt viszont a lépéssel sérül a jegybank monetáris transzmissziója”– írták. 

A legkritikusabb véleményt Zsiday Viktor befektetési szakember fogalmazta meg. Úgy véli, az intézkedés célja a hazai befektetők (főleg intézmények) átterelése az állampapírok felé, hogy az államadósság finanszírozása olcsóbb legyen. Hozzátette, a többes kamatrendszer nem túl hatékony és torzítja a gazdaságot, ráadásul a jegybanki hitelesség is sérült.

A piaci hozamok esése (a 10 éves papírok október közepén 10,9 százalékos hozam mellett forogtak, ez mára 7,5-re zuhant) kedvező a lakossági befektetőknek is: a csak számukra elérhető, s árfolyamkockázatnak nem kitett állampapírok kamatozása egyre vonzóbb, ahogy a piaci kötvényhozamok zuhanásba fordulnak. 
 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.