A brit jegybank monetáris tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően 0,75 százalékponttal növelte az alapkamatot; ez a legnagyobb emelés 1989 óta. A döntés azonban nem volt egyhangú, a tanács egyik tagja 0,50 százalékpontos növelésre szavazott, egy pedig 0,25 százalékpontosra. Az alapkamat most 3 százalék az Egyesült Királyságban, ilyen magas 2008 óta nem volt. A Bank of England lépése egyúttal azt is jelenti, hogy a következő hónapokban tovább emelkednek több millió brit jelzáloghitel-terhei.

A Bank of England kamatemeléssel harcol az ellen. 
Fotó: Isabel Infantes / AFP


Már a nyolcadik egymást követő ülésen emelte a jegybank az alapkamatot, amely nem egészen egy évvel ezelőtt még csak 0,1 százalékos volt. A piacok korábban akár 1 százalékpontos emelést is elképzelhetőnek tartottak, a hangulat azonban megnyugodott, miután visszavonták Liz Truss előző kormányfő súlyos pénzpiaci felfordulást okozó miniköltségvetését, majd a miniszterelnök is lemondott.
A kamatemeléssel a jegybank célja megfékezni az inflációt. A fogyasztói árak emelkedésének üteme szeptemberben ismét elérte a negyvenéves csúcsot jelentő 10,1 százalékot, ahol júliusban járt. Az élelmiszerek még nagyobb mértékben, októberben az egy évvel korábbihoz képest rekordot jelentő 11,6 százalékkal drágultak. Az Ipsosnak a Sky News megbízásából készült felmérése szerint a britek több mint negyede már elkezdte hitelkártyával vásárolni az élelmet, és ötödük vett fel kölcsönt, hogy tartsa a lépést az emelkedő árakkal.

Empty Shelves Amid Supply Chain Disruptions Across UK, LONDON, ENGLAND - OCTOBER 10: Empty shelves at a Sainsbury's supermarket on October 10, 2021 in London, United Kingdom. The UK is facing supply chain disruptions. (Photo by Hollie Adams/Getty Images)
Az élelmiszerárak az inflációnál is gyorsabban nőnek. 
Fotó: Hollie Adams / Getty Images

Az infláció pedig tovább nő majd, a Bank of England újabb előrejelzése szerint 11 százalékon tetőzik a jelenlegi negyedévben, ami tovább súlyosbítja majd a megélhetési válságot. Ez a szám azonban így is alacsonyabb, mint az augusztusi előrejelzés, azóta ugyanis a kormány befagyasztotta az energiaárakat.
 

A piacok már előre beárazták a 0,75 százalékpontos kamatemelést, most arra számítanak, hogy az alapkamat 4,6 százalékon éri el a legmagasabb szintet jövő szeptemberben; két napja még 4,8 százalékot vártak, emlékeztetett a Reuters. 

A döntés bejelentése után a font 1,7 százalékkal, 1,1197-es szintre gyengült a dollárral és 0,74 százalékkal az euróval szemben, némileg azonban szinte azonnal visszaerősödött. A kötvényhozamokban nem történt jelentős változás, a kétéves papír hozamai négy bázisponttal 3,068 százalékra emelkedtek, míg a BoE döntésének bejelentése előtti 3,064 százalékon voltak.

A jegybank a várható gazdasági nehézségekre is figyelmeztetett. Becslésük szerint az Egyesült Királyság a harmadik negyedévben recesszióba zuhant, amely ráadásul tartós lehet, egészen 20224 közepéig tarthat. Az infláció az előrejelzés szerint tíz százalék fölött marad a közeljövőben, majd 2023 közepétől jelentősen zuhanni kezd, és két-három év múlva meg lecsökken a két százalékos cél alá. A munkanélküliségi ráta emelkedni fog, a jelenlegi 3,5 százalékról 2025 végére megközelíti a 6,5 százalékot.