Patai Mihály köszöntésével kezdődött meg az idei BÉT50 kiadványt és az újabb félszáz hazai vállalati sikertörténetet bemutató konferencia a Budapesti Értéktőzsdén csütörtök délelőtt. A tőzsde elnöke, aki emellett az MNB alelnöki tisztségét is betölti, a makrogazdasági helyzet rövid ismertetésén túl köszöntötte a részvevőket, különösképpen a történetük jelentős mérföldkövéhez ért cégek képviselőit.

A friss kiadványban bemutatott cégek között 10 gyáripari, 9 IT-, 5 építőipari, 4 kereskedelmi, 3  egészségügyi, 1 acélipari, 3 elektronikai, 3 élelmiszeripari, 2 fintech-, 3 hulladékkezelő, 1 kiberbiztonsági, szintén 1 k+f, 2 megújuló energiával foglalkozó, 1 munkaerőkölcsönző, 1 logisztikai, 1 szolgáltató és 1 vendéglátó vállalat található.

Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója azt emelte ki ezt követően megtartott előadásában, hogy a mélyen gyökerező kihívások dacára a BÉT50 projekt sikerén is túl rendkívül eredményes évet zárhat a pesti börze. 

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

Számos nyilvános elsődleges részvénykibocsátásra, azaz IPO-ra került sor ebben az évben, ám a frissen tőzsdére lépők mellett a BÉT néhány oszlopos tagja, például a Masterplast is nyilvános kibocsátással emelte tőkéjét.

Emellett különösen a BÉT 2019 júliusában elindított Xbond platformján volt igazán izgalmas a lassan mögöttünk maradó 2022-es esztendő, hiszen  

a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában kibocsátott kötvények és azok tőzsdei kereskedésbe kerülése idén is újabb finanszírozási alternatívát biztosított számos vállalatnak.

A vállalati finanszírozás állt Szabó Levente, a Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettese mondandójának középpontjában is. A banki vezető szerint az elmúlt években ugyan rendkívüli mértékben nőtt a céges hitelállomány, ám ez sok esetben nem volt teljesen egészséges folyamat, már csak a devizahitelezés magas aránya miatt sem. 

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

A banki forrásbevonás azonban a turbulenciák ellenére a jövőben is stabilan a vállalati szektor segítségére lesz, ehhez megfelelő eszközrendszer áll a bankszféra rendelkezésére. A gazdasági társaságok, persze alapvetően mérettől függően, különböző hitelezési formákat vesznek igénybe. 

A rövid és hosszú távú forinthitelezés mellett megfigyelhető, hogy az igazán nagy méretű vállalatok körében – főként, ha számottevő exporttevékenységet is folytatnak – továbbra is népszerű maradt a devizahitelezés.

Szabó Levente megemlítette, hogy a három bank egyesülésével megalakult pénzintézetnél külön agrárüzletágat hoztak létre, tudniillik a mezőgazdasági, élelmiszeripari vállalkozások hitelezési szükséglete sok esetben eltérő pályán halad. Bár 

az agrárium hitelállománya amúgy eléri az 1200 milliárd forintot, a szegmens mégis 500 milliárd forintos forráshiánnyal küszködik,

ezért alapvetően a rövid távú hitelezés felé fordul.

A Patai Mihály által felvázolt makrogazdasági helyzetből való sikeres kilábaláshoz elengedhetetlen az energiabiztonság megteremtése – ezt már a negyedikként emelvényre lépő Bacsa György, a Mol ügyvezető igazgatója fogalmazta meg. Ehhez alapvetően szükséges a beszerzés diverzifikációja, de elengedhetetlen az energia megfizethetősége és a fenntartható fogyasztás is.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

A megfizethetőség megteremtése talán most a legsürgetőbb feladat, lévén Bacsa György szerint

a vállalati szféra a háború kitörése után nyolc hónappal tartalékait égeti a működés folyamatossága érdekében.

Ezért aztán jelentősen megugrott a cégek adósságállománya. 

Ugyanez a helyzet az európai államok esetében is, hiszen elfogyott az állami tartalék is, ezért aztán nem maradt más hátra, mint a szabályozás. Jönnek az extraprofitadók, ársapkák. Nemcsak idehaza, de Spanyolországtól Németországon keresztül egészen Nagy-Britanniáig, gyakorlatilag mindenütt.

A megoldást a megújuló és a nukleáris energia felé fordulás hozhatja el, mivel csupán ezen energiaforrások fokozott kihasználásával szakadhat el Magyarország a fosszilis energia jelentette függőségtől. Ez a folyamat viszont időigényes, hiszen például ahhoz, hogy az ország teljesen átállhasson a megújulókra, a GDP mintegy felét kellene elkölteni, ez azonban lehetetlen, mert a bruttó hazai termék nagyobb részt fogyasztásból áll.