Mialatt a központi bankok is belátták, hogy foglalkozniuk kell a kriptoeszközökkel, és – habár igen lassan, de – elkezdődött a digitális eszközök elfogadottságának növekedése, Ulrich Bindseil, az Európai Központi Bank (EKB) piaci infrastruktúra és fizetési szolgáltatások osztályának igazgatója és Jürgen Schaaf, ugyanezen osztály vezető tanácsadója szerint a totális összeomlás küszöbén áll a kriptopiac. Blogbejegyzésükben a neves közgazdászok azon véleményüknek adtak hangot, hogy a bitcoin egy utolsó gázfröccs után visszazuhan a teljesen jelentéktelen eszközök közé.

Nehéz évet zárnak a kriptoeszközök

Tény, hogy az idei év sok szempontból nem úgy alakult, ahogyan azt a kriptohívők 2021 novemberében – amikor 69 ezer dollárnál is többet kellett fizetni egy bitcoinért – gondolták. Azóta az idei őszig tartó periódus első fele egy szinte töretlen árfolyamesésről szólt, amikor 20 ezer dollár környékére ereszkedett a bitcoin kurzusa, majd az egyik legnagyobb kriptotőzsde,

 az FTX váratlan bedőlése egészen 16 ezer dollár környékére lökte le az árfolyamot.

 

A bitcoin-dollár árfolyam
 

Ha csupán azt nézzük, hogy egy vezető eszköz értéke egy év alatt a negyedére zuhant, akkor bizonyosan lehet beszélni arról, hogy mikor jön el a trendforduló, vagy éppen ki szavazna bizalmat egy olyan eszközosztály számára, amely bedőlésektől és csődöktől volt hangos az egész évben, és amelyet gyakorlatilag semmilyen piacfelügyeleti szerv sem ellenőriz. Ám önmagában az árfolyamesés még nem ok arra, hogy a befektetők a darálóba küldjenek egy papírt, elég csak a hazai nagybank OTP-re gondolni. A regionális vezető pénzintézet részvénye ugyanis a tavaly elért csúcsához képest bő 50 százalékot esett, mégsem gondolt senki a bank csődjére. 

Természetesen a kriptopiaci helyzet gyökeresen eltér egy tradicionális magyar nagyvállalat működési környezetétől, de önmagában az árfolyamesés nem ok arra, hogy egy egész eszközosztályt temessenek a befektetők. Persze öngerjesztő folyamatokat is meg lehet figyelni. A kriptopiacon fokozottan igaz az a helyzet, amelyet a reddites kisbefektetői közösség a mémrészvényekkel művelt. Ha egy hangadó bejegyzésére a tömeg felfigyel, akkor akár több száz százalékos elmozdulást is tudnak okozni egy viszonylag kicsi részvényben – ez a „csordaszellem” a kriptopiacra is igaz.  

Az utolsó tánc

Az FTX-hez kötődő BlockFi kriptohitelező összeomlása már gyakorlatilag nem is látszik a bitcoin árfolyamgörbéjén. Ez 

a „mesterséges nyugalom” az EKB-tisztviselők szerint a bitcoin utolsó szívdobbanásainak egyike, és nem a piaci tisztítótűz rezignált tudomásulvétele. 

A szakemberek érvelése visszatekint a bitcoin történelmére, amely egészen messzire, 2008-ig nyúlik vissza: 14 évvel ezelőtt a titokzatos Satoshi Nakamoto azért hozta létre a digitális valutát, hogy az legyőzze a meglévő monetáris rendszert. Azonban az eszköz felépítése megkérdőjelezi fizetőeszközként való használatát, ugyanis a bitcointranzakciók nehézkesek és drágák – érvelnek a közgazdászok. Emellett szerintük valós befektetési eszköznek sem lehet tekinteni a bitcoint, ugyanis nem generál cash-flow-t (ellentétben az ingatlannal), nem fizet osztalékot, nem lehet gyártásra felhasználni (mint a nyersanyagokat), 

az arannyal ellentétben nincs mögötte a tradícióban gyökerező érték, így tehát értéke kizárólag spekuláción alapul.

Arra a szakértők nem térnek ki, hogy egy új generáció befektetési szokásai mások lehetnek. Elképzelhető, hogy a most felnövő nemzedék kevésbé szeretne aranytárgyakat gyűjteni, esetleg aranypénzeket és érméket bevarrni a párnájába, vagy egy fizikailag valós széfben elhelyezni. Lehet, hogy szívesebben „tömi meg” a virtuális pénztárcáját, hogy az ott lévő összegekért akár a metaverzumban földeket vásároljon. Az persze már messzire vezet, hogy egy sajnálatos forgatókönyv érvényesülése, egy esetleges komoly válság vagy háború esetén mi lesz a virtuális javakkal, egyáltalán, hogy férnek hozzá például áram híján.

FTX Crypto Bankruptcy
Fotó: AFP

Ami biztos, hogy 

a bitcoinhoz kapcsolódó blokkláncok és privát kulcsok gyakorlatilag feltörhetetlenek, és a rendszer forradalmasíthatja az okosszerződések világát is. 

Ennek kézzelfogható állomása volt idén az ethereum 2,0 megjelenése, amely nemcsak „zöldebbé” tette a kettes számú kriptoeszköz használatát, hanem forradalmasította az ETH-platform felhasználási lehetőségeit is – igaz, a nagy forradalom, a „Merge” sem hozott nagyobb árfolyam-emelkedést.   
A bitcoin árfolyamát sokszor az új befektetők felvásárlási hullámai húzták fel, Bindseil és Schaaf szerint a piaci szereplők sokat tettek azért, hogy meggyőzzék a befektetőket, a portfóliójukba vegyék bele a kriptoeszközöket is.  A kockázatitőke-társaságok például változatlanul veszik a bitcoint.

Daily life in Krakow
Fotó: AFP

Lobbisták a ringben

A bankárok szerint lobbistákat használnak a kriptopiaci cégek, hogy népszerűsítsék a digitális eszközöket, és elősegítsék az eszközök elfogadottságának növelését. 

Csak az Egyesült Államokban megháromszorozódott a kriptopiac külső segítőinek száma. Míg 2018-ban 115-en voltak, tavaly már 320 kriptolobbista dolgozott Amerikában. Maguk a törvényhozók is hozzájárultak a bitcoin megerősödéséhez, ugyanis olyan szabályrendszert teremtettek, amely a kisbefektetőknek hamisan azt sugallta, hogy egy újabb, elfogadott eszközosztály született – részletezik vádjaikat az eurobankárok.

Hiányoznak a játékszabályok

A kriptoeszközökre vonatkozó szabályozás megalkotása lassan haladt, sokszor el is maradt, a különböző jogalkotók ráadásul nem is azonos elkötelezettséggel, és nem is ugyanolyan ütemben járnak el – sorolják a problémákat az EKB-alkalmazottak. 

Míg az EU illetékes hatósága egy átfogó szabályrendszer megalkotásáról állapodott meg, az Egyesült Államokban nem jutottak egyezségre a koherens szabályokról.

A szabályozás késlekedésére vonatkozó vádak azonban relaítvak, ha abból indulunk ki, hogy néhány évvel ezelőtt tudomást sem vettek a központi hatóságok a digitális piac létezéséről, és legszívesebben betiltották volna. 

Mára sem Európában, sem az Egyesült Államokban nem tekintik illegálisnak a kriptopiaci üzletelést, és az egyes országok folyamatosan alkotják meg a digitális piacon szerzett árfolyamnyereségre vonatkozó adószabályokat.

Ez, és a jogszabályok megalkotása is bizonyítja, hogy immár nem üldözik a kriptoeszközöket – ami egyértelműen előrelépésnek tekinthető a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest. 

Érdekes az is, hogy éppen a két szakértőt alkalmazó EKB is vizsgálja a digitális euró kibocsátásának lehetőségét, ami átmenetet képezhetne a kriptodevizák és a hagyományos pénzrendszer között.

Egyre többször hallani a  digitális jegybankpénz (CBDC – central bank digital currency) kifejezést, ami szintén arra utal, hogy a jegybankok egy a kriptodevizákhoz hasonló új eszköz megalkotását is fontolóra vették – ami szintén a kriptoeszközök létjogosultságát bizonyítja.   

A blockchain sem igazi érték

Paradox, de téves meggyőződések is növelik a bitcoin értékét a jegybanki tisztségviselők szerint. 

Makacsul él ugyanis az az alapvetés, hogy teret kell adni az innovációnak, ami önmagában is képes értéket teremteni. A bitcoin egy új technológián, a blokkláncon alapul, ami önmagában értéket hordoz a társadalom megítélése szerint. Ez azonban téves, ugyanis a technológia igencsak kevés értéket adott az embereknek – hangsúlyozzák a tisztviselők, akik úgy vélik, egy ígéretes technológia alkalmazása amúgy sem növeli a rá épülő termék értékét.

Hibáztak a kereskedelmi bankok, befektetési házak is – folytatják szinte végtelen felsorolásukat a brüsszeli szakemberek. Azzal ugyanis, hogy ügyfeleik számára elérhetővé tették a kriptoeszközöket, azt sugallták a vádak szerint, hogy a bitcoinbefektetések valós értéket képviselnek. 

Ha azonban nem lehetett volna a hagyományos szereplők segítségével üzletelni a kriptopiacon, akkor felételezhetően a kisbefektetők egy része még szabadabban, befektetési tanácsadók nélkül regisztrált volna az amúgy gyakorlatilag teljesen ellenőrizetlenül működő kriptotőzsdékre, 

ahol esélyük sem lett volna arra, hogy pénzük egy részét a hagyományos eszközökben hagyják. 
Persze zsíros jutalékok reményében a bankok saját hírnevüket kockáztatták a kriptopiac elérésével. Habár rövid távon nagy nyereségekkel kecsegtet a kriptopiac, mégis a digitális eszközök térnyerése, támogatása és terjesztése hosszabb távon beláthatatlan károkat okoz a pénzügyi rendszer egészére nézve – hangsúlyozzák határozott véleményüket a szakértők.