Az mRNS-technológia a rákkezelésben és más gyógyítási területeken

A koronavírus elleni küzdelemben áttörést jelentettek az mRNS-alapú vakcinák, amelyek úgy védenek a fertőzés ellen, hogy nem juttatnak vírust a szervezetbe. Ehelyett a vakcina olyan genetikailag kódolt utasítást tartalmaz, mely nyomán a szervezet maga hoz létre számára ártalmatlan tüskefehérjéket. Amint ezekkel az immunrendszer megismerkedik, már képes lesz a koronavírus tüskefehérjéjének azonosítására és ártalmatlanná tételére. 

A módszert – könnyű belátni – elméletileg más vírusfertőzések esetén is fel lehet használni. Így a közvélemény számára sem volt nagy meglepetés, amikor szóba került az első kombinált influenza- és koronavírus-oltás előállítása. Ugyanilyen elven alapul például a légúti óriássejtes vírus, az RSV elleni mRNS-alapú oltás is kidolgozása is. 2022 novemberében az első 180 önkéntes már meg is kapta a Pfizer és a Biontech kombinált oltását. A koronavírus elleni oltóanyagok kifejlesztésében ugyancsak élmezőnyben lévő Moderna a szintén amerikai Novavaxszal közösen kezdett bele egy ugyanilyen, kombinált védőoltás kifejlesztésébe. A Moderna szezonális influenza elleni oltása – az mRNA-1010 – is már a második-harmadik fázis előkészítő szakaszában jár.

A Pfizer 2021 szeptember 2-án jelentette be az RSV elleni oltás harmadik fázisú klinikai vizsgálatának elindítását, amelyet 30 ezer, 60 év feletti résztvevő bevonásával végeznek, ez azonban még nem mRNS-alapú technológia. Az RSV ellen létezik már régebbi típusú, passzív oltás is, de ez rövid távú, nagyjából egy hónapig tartó védettséget nyújt, emiatt többször, akár havonta adják a kockázati tényezőkkel élő gyermekeknek. Közben a Moderna két olyan, már mRNS-alapú kombinált oltóanyagon is dolgozik, amelyek egyszerre több, akár három légzőszervi fertőzést okozó vírus ellen nyújtanának védelmet. A Moderna mRNA-1345-ös egydózisú oltását már az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA is elfogadta a 60 év feletti populáció oltására.

Nagyobb sajtóvisszahangot és tőzsdei reakciót váltott ki azonban néhány hete a Merck és a Moderna bejelentése. Eszerint a Moderna kísérleti melanoma elleni vakcinájának és a Merck Keytruda immunterápiájának kombinációja 44 százalékkal csökkentette a bőrrák kiújulásának vagy a halálnak a kockázatát a Keytruda önmagában történő alkalmazásához képest. Ez az első gyakorlati áttörés, amely kimutatta, hogy az mRNS-vakcinatechnológia kombinálása más gyógyszerrel valóban csökkenti a halálozási és kiújulási rátát, és a mellékhatások tolerálhatók. A Moderna-részvény a hírre 20 százalék feletti ralival reagált, és jól teljesítettek a versenytársak, így a BioNTech is.

Konkrét dátumról vagy ígéretről eddig nem lehetett hallani, hiszen elméletben egyszerűnek látszik az mRNS-technológia adaptációja, azonban a gyakorlati megvalósítási nehézségek és a hosszú kísérleti fázisok miatt eddig nem hangzott el konkrétum a témában.

A Pfizer, a Moderna és a BioNTech természetesen minden negyedévben közzéteszi, hogy hogyan haladtak a kutatásokkal, és munkájukba bevonják a hagyományos gyógyszervállalatokat is kooperációban. Első körben valószínűleg a bélrendszerben és a bőrön kialakuló rákos betegségek kerülhetnek majd sorra, de például a BioNTech a jelentések szerint előrehaladást ért el a petefészek- és a prosztatarák elleni küzdelemben is. A német vállalat más, fertőző betegségek esetén is végez, igaz, még csak preklinikai vizsgálatokat. Listájukon szerepel az övsömör, a malária és a HIV legyőzésének lehetősége. A Moderna CMV vakcinája már hármas klinikai fázisban tart, a Zika vírus elleni oltás pedig kettesben. A cég a személyre szabott, rákellenes vakcinák fejlesztését is fontosnak tartja.

A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel, és azt a PFN Prestige Financial Zrt. az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.