A müncheni ügyészség és egy különleges rendőrségi munkacsoport két és fél éven át nyomozott a csalással vádolt Wirecard-menedzserek ügyében, ennek során 450 embert hallgattak ki, és csak Németországban több mint negyven ingatlant kutattak át, illetve 42 terabyte-nyi adatot vizsgáltak át. Ezek alapján egy 474 oldalas vádiratot állítottak össze, s Markus Braun vezérigazgató és két társa csütörtökön végre a büntetőbíróság elé állhat Münchenben.
Az eljárás korábbi szakaszában a német nyomozószervek több mint két tucat ország hatóságát vonták be a vizsgálatba, Svájctól kezdve Szingapúron és Ausztrián át egészen a Fülöp-szigetekig, Nagy-Britanniáig és Oroszországig.
Az osztrák származású ex-vezérigazgató, illetve Oliver Bellenhaus, a Wirecard dubaji leányvállalatának korábbi vezetője és Stephan von Erffa egykori főkönyvelő ellen
számos vádpontot fogalmaztak meg, a többi között csalás és piaci manipuláció miatt, és ha elítélik őket, akár 15 év börtönbüntetést is kaphatnak.
Az ügyészség szerint a Wirecard vezetősége hatalmas fantombevételekkel csapta be a befektetőket és a hitelezőket.
Az 1999-ben München egyik külvárosában alapított Wirecard mesébe illő módon emelkedett fel, és az új típusú német technológiai vállalatok mintaképévé vált, felvette a versenyt Európa legerősebb gazdaságának hagyományos nagyvállalataival is.
A kezdetben online szerencsejátékokkal és pornóoldalakkal kapcsolatos fizetéseket feldolgozó fintech vállalat tőzsdei kapitalizációja elérte a 28 milliárd dollárt, miután 2005-ben a frankfurti tőzsdére lépett.
Először egyébként, még 2016-ban, a Zatarra Research befektetési cég feltételezte a Wirecard felső vezetőiről, hogy pénzmosással kapcsolatos bűncselekményeket követtek el, valamint hogy megvezették a Mastercard és a Visa menedzsmentjét is.
A fizetési szolgáltató azonban eleinte olyan sikeresen altatta el a gyanakvást, hogy 2018-ban még a DAX-ba, a német akkor 30 tagot számláló elitjébe is felvették, ahonnan az ország második legnagyobb kereskedelmi bankját, a Commerzbankot szorította ki.
A következő évben már a Financial Times (FT) is fellépett a Wirecarddal szemben,
megszellőztetve, hogy a vállalat egyik vezetője hamisított és visszadátumozott szerződéseket használt egy sor gyanús tranzakcióban, kérdéseket felvetve a vállalat számviteli gyakorlatával kapcsolatban.
A vádakat ekkor már a Szövetségi Pénzügyi Felügyelet (Bafin) sem vette félvállról, vizsgálatot rendeltek el a Wirecard könyvelésével kapcsolatban, egyúttal megtiltották a vállalat részvényeinek shortolását is.
Egy évvel később, 2020. április végén pedig már a Wirecard által az ügy feltárásával megbízott KPMG is megállapította, hogy a cég nem szolgáltatott elegendő dokumentációt az FT által felhozott valamennyi vádpont megválaszolásához.
A társaság könyvvizsgálatát ellátó EY júniusban sem írta alá a 2019. évi beszámolót, mivel nem tudott megbizonyosodni a mérleg egynegyedét kitevő, állítólag a Fülöp-szigeteken elhelyezett 1,9 milliárd eurós pénzbetét meglétéről. Erre Markus Braun lemondott, majd letartóztatták, a vállalat pedig beismerte, hogy az 1,9 milliárd euró nem létezik, és fizetésképtelenséget jelentett. Ekkor 4 milliárd dollárral tartozott a hitelezőinek.
Erre már mozgásba lendült a német igazságszolgáltatás malomkereke is, megindultak a házkutatások és letartóztatások, míg végül összeállt a monstre vádirat.
Braun és von Erffa amúgy tagadja a vádakat. Braun szerint munkatársai az ő tudta nélkül fújták fel a cég bevételeit, Erffa pedig nem kívánt nyilatkozni. Bellenhaus azonban – miután 2020-ban feladta magát – az ügy koronatanújává vált.
A perben jövő év végéig száz tárgyalási napot tűztek ki, a müncheni bíróságon legkorábban 2024-ben várható ítélet.
Az ügy rendkívül kínos a német hatóságok és nem utolsósorban az EY számára, senki sem szúrta ki ugyanis idejében a csalást, bár a könyvvizsgáló állítja: szakszerűen járt el. A befektetők ellenben másként gondolják, és hatalmas summát követelnek rajta.
A német politikusok már önkritikusabbak.
Politikusok, pénzügyi szabályozók, bankok, könyvvizsgálók, felügyelőbizottságok – szinte mindenki hülyét csinált magából a Wirecard-ügyben, amiért nagy árat fizettek a befektetők
– mondta a például Reutersnek Danyal Bayaz, Baden-Württemberg tartomány pénzügyminisztere, aki korábban tagja volt az ügyet vizsgáló parlamenti bizottságnak.
„Hosszú út áll előttünk, míg szabályozó hatóságaink és intézményeink helyreállítják az elveszített bizalmat” – tette hozzá.
