Pert indított a Google anyavállalata ellen az amerikai igzságügyi minisztérium (DOJ).
A Google visszaél erőfölényével a webhelyeken és mobilalkalmazásokban elhelyezett hirdetések egyik legnagyobb brókereként, beszállítójaként és online árverezőjeként.
A The Wall Street Journal szerint elhúzódó bírósági csatára lehet számítani a beadvány nyomán. A per precedenst teremthet a tengerentúli digitális reklámiparban. Annál is inkább, mert a DOJ kérte a bíróságot, hogy állítsa le a Google versenyellenes felvásárlásait. Ilyen volt például a DoubleClick reklámcég 2008-as akvirálása.
A Google 15 éven át
versenyellenes magatartásával fékezte a rivális technológiák térnyerését,
manipulálta az aukciós eljárásokat, s kizárta a versenyt, arra kényszerítve a hirdetőket és a tartalomszolgáltatókat, hogy az eszközeit használják – mondta kedden Merrick Garland főügyész. Hozzátéve: a Google kirekesztő magatartása súlyosan sértette – ha le nem rombolta – a versenyt a digitális hirdetések piacán.
A DOJ pernyerése lassítaná az innovációt, emelné a hirdetési díjakat,
és megnehezítené több ezer kisvállalkozás és tartalomszolgáltató növekedését – közölte a Google szóvivője.
Iparági elemzők és trösztellenes szakértők nem vártak ilyen keménységet az igazságügyi tárcától. A hirdetések leválasztásának követelése meglepetést keltett.
A The Wall Street Journal emlékeztet, hogy a Google által ellenőrzött, az internethasználók számára nagyrészt
láthatatlan hirdetéstechnológiai eszközök megkönnyítik a digitális hirdetések vételét és eladását,
ami segíti az online tartalomszolgáltatók finanszírozását. Igaz, a törvényhozók és a szabályozók több kontinensen is korlátozták a technológiai vállalatok ilyen térnyerését.
Az Alphabet bevételének 80 százaléka a reklámból származik. Az Igazságügyi Minisztérium pere a hirdetési üzletág azon részét célozza, amely más webhelyeken és alkalmazásokban közvetíti a hirdetések vételét és eladását.
A Google tavaly 31,7 milliárd dolláros bevételt könyvelt a hirdetésközvetítői tevékenységből,
ami az Alphabet teljes bevételének körülbelül 12 százaléka. A Google ennek a bevételnek körülbelül 70 százalékát osztja szét az internetes tartalomszolgáltatók és fejlesztők között.
Nem a Google a DOJ egyetlen célpontja, az igazságügyi minisztérium az Apple ellen is nyomoz, míg a szövetségi kereskedelmi bizottság (FTC) a Metát perli a Facebook miatt trösztellenes vádakkal, a Microsoftnak pedig a 75 milliárdos Activision Blizzard-akvizícióját blokkolja.
Biden elnök mindkét párt törvényhozóit sürgette, hogy támogassák a technológiai óriások megfékezését célzó jogszabályokat.
Az a Google és a Meta ellen indított versenyfelügyeleti eljárást. Az uniós szabályozók 390 millió eurós bírsággal sújtották a Facebook anyavállalatát.
Az amerikai igazságügyi minisztérium 2020-ban már indított egy pert a Google ellen, akkor az online keresési piacokon elfoglalt pozícióját célozta meg, beleértve azt a megállapodást is, amely szerint a Google-keresés az alapértelmezett az Apple Safari böngészőjében. Ez az ügy várhatóan idén kerül a bíróság elé.
