Jelentősen nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA harmadik negyedév végére 83 939 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1907 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6080 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 426 milliárd forint volt 334 milliárdos negyedéves emelkedéssel, míg az éves változás 801 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1573 milliárdos negyedéves növekedéssel 69 513 milliárd forintra nőtt - mutatott rá elemzésében Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány csupán 12 milliárd forinttal emelkedett, a látra szóló betétek állománya pedig 306 milliárd forinttal csökkent, láthatóan elkezdtek beépülni az inflációs várakozások a háztartások döntéseibe, és léptek az inflációs védelem érdekében, illetve a fogyasztási szint fenntartásához is többletforrások szükségesek. Eközben 170 milliárddal emelkedett a „lekötött betétek” állománya.
A korábbi jelentős csökkenés után ismét emelkedett, és 236 milliárd forinttal nőtt a hosszú lejáratú kötvényállomány,
miközben 404 milliárddal növelte a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság, az inflációs környezet miatt jelentősen változtak a lakossági állampapírokhoz kapcsolódó preferenciák. Tőzsdei részvényeket 31 milliárd forintért adtak el a háztartások a negyedévben, miközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója továbbra is kiugró, plusz 552 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 35 milliárd forintnyi állományt tettünk be.
Ezenfelül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. Tőzsdei részvényeken a globális korrekcióval összhangban 101 milliárd forint volt a nyereség, a befektetési jegyek 14 milliárd forintos pluszt tudtak felmutatni, a háztartások biztosítási instrumentumainak átértékelődése pedig 45 milliárdos pluszt mutatott.
Jelentősen megugrott a privát cégekben lévő háztartási vagyon értéke, 1045 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és a devizabetéteken pedig az előző negyedéves közel 300 milliárd forintos nyereséggel megegyező 301 milliárd forintos veszteség volt a forintárfolyam változásából eredően. A hitelkötelezettségek állománya tranzakciós alapon 140 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 33 milliárddal nőtt, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya lassulva, de 108 milliárd forinttal emelkedett.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője kitért arra is, hogy a folyószámla betétek állománya hosszú idő után látványosan csökkent, láthatóan a háztartások tudatosabb fele igyekszik védekezni az erőteljes inflációs folyamatok ellen más pénzügyi eszközökkel, továbbá a megugró infláció mellett is fenntartani kívánt fogyasztási szint is csökkenti a megtakarításképződést, valamint a reálgazdaság általános lassulásával párhuzamosan is értelemszerűen lassulhat a vagyonképződés üteme.
A korábban éveken keresztül kiválóan teljesítő hosszú lakossági állampapírokat immár jelentős mértékben váltották vissza, illetve váltották át más lakossági instrumentumba a háztartások az erőteljes infláció miatt, keresve az inflációkövetés lehetőségét.
A befektetési jegyekre pedig negyedévről negyedévre egyre kiugróbban és erősebben támaszkodnak a háztartások vélhetően szintén az inflációs félelmek miatt, láthatóan próbálják profikra bízni a vagyonkezelést az egyre turbulensebb, kiszámíthatatlanabb és egyre komolyabb vagyonkezelési tudást igénylő környezetben. A hitelfelvételi kedv a korábbi évek lendülete után láthatóan csökkenő tendenciát mutat, és ez a trend várható a következő időszakban is, a jelenlegi kamatok mellett tovább csökkenhet a hitelkereslet, és halasztódhatnak a hitelfelvételi döntések.
A lakossági állampapírok esetében a jelenlegi inflációs szintek mellett a nem inflációindexált papírok látványosan veszítenek a vonzerejükből, de az állomány továbbra is igen jelentős, így hozzá tud járulni több fontos nemzetgazdasági cél teljesüléséhez is, mint például az államadósság belföldi finanszírozási stabilitásának növelése vagy a – megugró – állami kamatkiadások hazai nemzetgazdaságban történő lecsapódása.
A pandémia után látott elhalasztott kereslet pótlásának momentumát tavaly már átvették az inflációs félelmek miatt előrehozott fogyasztási és beruházási döntések, ami fékezőerővel hathat a vagyonfelhalmozás ütemére is. Azonban a tranzakciókból látható forrásbeáramlás is jelentős egyelőre, még ha lassuló ütemben is, ami támaszt jelenthet a GDP-nek is, viszont jelen inflációs környezetben a háztartási vagyonok reálértékének csökkenése a legtöbb esetben lesz nehezen elkerülhető, ami középtávon már módosíthat a döntési preferenciákon.
