Decemberben 2,6 százalékkal gyarapodott a hazai befektetési alapok összvagyona a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint, az év végén minden korábbinál több pénzt, 12 840 milliárd forintot fialtattak az eszközosztályban.
A hazai alapok vagyona tavaly április óta minden hónapban újabb magaslatot hódított meg, a kiemelkedő, 327 milliárd forintos decemberi bővülés pedig azért is figyelemre méltó, mert a piaci széljárás nem volt túl kedvező.
Segített az év végi nagybevásárlás
A pesti fő indexe, a BUX közel 5 százalékot esett a hónap során, a fejlett részvénypiacokon pedig bő másfél százalékos ereszkedés volt megfigyelhető, a forint pedig csaknem 2 százalékot erősödött az euróval szemben.
Az árfolyam- és devizapiaci mozgások mindezek révén 113 milliárd forinttal csökkentették a befektetések értékét, ezt azonban bőven ellensúlyozta a befektetők másfél éves csúcsra futó, 440 milliárd forint összértékű nagybevásárlása.
A magas kamatkörnyezet és a bizonytalan gazdasági helyzet együttesen továbbra is az alacsony rizikójú befektetések felé tereli a megtakarítókat, a pénzpiaci és a kötvényalapok 44, illetve 227 milliárdos pénzbeáramlást regisztráltak. Az óriási tőkeinjekció révén ez a két terméktípus könyvelhette el a legnagyobb vagyonbővülést az év végén, amely az előbbinél mintegy 15, at utóbbinál majdnem 9 százalékot tesz ki.
Népszerűek voltak a részvényalapok is, amelyekből 2021-hez hasonlóan ezúttal is decemberben táraztak be leginkább a befektetők, 202 milliárd forinttal növelve kitettségüket. Ennek ugyan negyedét rögtön elvitték a leforduló árfolyamok, ám a kategória még így is bő 4 százalékos bővüléssel és 3750 milliárdos vagyoncsúccsal búcsúzott 2022-től.
Az ingatlanalapokból nagyobb tételben szálltak ki a befektetők az év végén, emiatt 1 százalékkal apadt ezek vagyona. A vegyes eszközöket érdemi tőkebeáramlás híján a piaci árfolyamesések karcsúsították 2 százalékkal. A származtatott alapok vagyona nem változott, a garantált alapokból viszont teljesen kiszálltak a befektetők az év végén.
Új rekordok a kockázatok árnyékában
A magyar alapkezelői szektor a szaporodó kockázatok és a piaci felfordulások ellenére kiemelkedő évet tudhat maga mögött . A 2021 végi 10 450 milliárd dolláros vagyoncsúcsot ugyanis 23 százalékkal sikerült felülmúlni, recessziós félelmek ide, megugró oda.
Ebben kulcsszerepük volt az ügyfeleknek, akik 2063 milliárd forintot fektettek be az alapkezelőknél, 9 százalékkal felülmúlva a 2021-es értékesítést is. A befektetési szakemberek a korábbinál sokkal kevésbé kiszámítható piaci környezetben is jól navigáltak, 328 milliárddal gyarapítva a szegmensben fialó vagyont.
Az év folyamán lekötött megtakarítások több mint fele az agresszív jegybanki kamatemelések következtében világszerte slágertermékké váló pénzpiaci és kötvényalapokba érkezett, az előbbibe 291, az utóbbiba 1032 milliárd forint.
A pénzpiaci alapok vagyona ennek köszönhetően tizenegyszeresére hízott tavaly, a kötvényes termékek pedig a második legnagyobb bővülést tudhatják maguk mögött.
Érdemi hozamokat viszont ezeken nem igazán lehetett keresni, a kötvényeknél a teljes növekedést a pénzbeáramlás okozta, a pénzpiaci kategória pedig átlagosan 2,7 százalékot hozott a konyhára.
A részvényalapok vagyona mintegy negyedével ugrott meg az elmúlt évben. Itt is a – 720 milliárd forintot lekötő – befektetők aktivitása volt a döntő, a hozamok ugyanis 1,8 százalékkal fordultak le a szegmensben. A tőzsdei kitettségük révén hasonló árfolyamveszteséget könyvelhettek el a vegyes alapok is, azzal a különbséggel, hogy itt mérsékelt tőkekivonás is nehezítette a portfóliómenedzserek dolgát.
A származtatott alapok ezzel szemben a kategória méretéhez képest számottevő, 67 milliárdos pénzkivonást valamelyest korrigálni tudták a befektetési jegyek közel 6 százalékos felértékelődésével. A legkiegyensúlyozottabb teljesítményt az ingatlanalapok nyújtották, amelyek amellett, hogy 70 milliárd forint friss ügyfélpénzt csatornáztak be, átlagoson 12 százalékos hozamot szállítottak a tulajdonosoknak tavaly.
