Az amerikai főnökök kezdik visszanyerni a karantén idején kikezdett hatalmukat. Sok vállalati vezető csapásként élte meg a járványintézkedéseket és a home office munkavégzést, amikor nem tudták a dolgozók minden percét ellenőrizni. Ráadásul nem is nagyon keménykedhettek, mert a feszített béremeléssel jutalmazta a céget váltó dolgozókat. Ezért a vezetők a munkavállalók megtartására törekedtek. Az elmúlt hónapokban azonban fordult a kocka, lassulnak a béremelések, s néhány ágazatban már a tömeges elbocsátások is napirendre kerültek. Most újra színre lépnek a főnökök, akik közül sokan élvezik a visszanyert hatalmukat. A The Wall Street Journal összeállítása szerint már a tanácsadók is érzékelik a hangulat változását, ami éppúgy tetten érhető az állásinterjúkon, mint az irodai beosztásokban.

Male CEO presenting plan in meeting room Business people dressed casual/corporate, talking together in large glass conference room
Fotó: Klaus Vedfelt

Az elmúlt néhány hónap a technológiai szektor elbocsátási hullámairól és a banki bónuszok nyirbálásáról  szólt. Sőt, az is kiderült, hogy a nagy cégek még a felső vezetők javadalmazásából is visszavettek. Pár évig a munkavállalók irányába tolódott a munkaerőpiac, s a vállalatok szinte agresszíven csalogatták a dolgozókat, ám most egyre nagyobb a súlyuk a tárgyalásokon a munkaadóknak.

Van a vezetőknek egy típusa, aki a változásokat úgy éli meg, hogy végre visszakapja a régi hatalmát az irodában

– mondta a tőzsdei lapnak Tim Ryan, a PricewaterhouseCoopers amerikai elnöke és vezető partnere, hozzátéve: személyesen nem osztja ezt az érzést.

Míg Christian Ulbrich, a Jones Lang LaSalle ingatlanvállalat vezérigazgatója úgy véli: az elbocsátások nyomán az alkalmazottak jobban alkalmazkodnak a vállalatok igényeihez, és kialakulhat valamiféle egyensúly az irodai munka és a home office között.

A hangulati változásoknak némileg ellentmond, hogy 

az amerikai munkaerőpiac még mindig feszes. Tavaly decemberben 11 millió munkahely volt betöltetlen,

több, mint a novemberben – a munkaügyi minisztérium adatai szerint. Még decemberben is emelkedtek az órabérek 4,6 százalékkal éves alapon, miközben a munkanélküliségi ráta csupán 3,5 százalékos. És az elbocsátások elsősorban a járvány alatt felfutott ágazatokat érintik, miközben a munkaerő-felvétel ugyan kétéves mélypontra süllyedt, de még mindig erőteljes. Kérdés, hogy mit mutatnak az év eleji adatok, mert a tengerentúlon hagyományosan janur végére, február elejére esnek a bónuszfizetések, s például a zéró bónusz egy klasszikus felhívás a távozásra. 
Mégis, még azok a vállalatok is újragondolják most a személyzeti politikát, amelyek a járvány idején nem bővítették erőteljesen a létszámot. Ahogy Steve MacMillan, a Hologic orvostechnológiai cég vezérigazgatója fogalmazott, 

könyörtelenül kielemzik az egyes tevékenységek prioritásait, s minden szerepkörnél megvizsgálják az átcsoportosíthatóságot. 

A Hologic hétezer főt foglalkoztat, s létszáma stabilnak mondható, alig változott az elmúlt három évben.  

A hangsúlyok eltolódását a szakszervezetek is érzékelik. Miután a Google 12 ezres leépítést jelentett be, az Alphabet Workers Union a közösségi médiában bírálta az anyacéget, mondván, a menedzsment a részvény-visszavásárlások mellett döntött a dolgozók megtartása helyett. Kaliforniában és New Yorkban is tüntetéseket tartottak a héten.