Hard landing, soft landing, no landing – meddig tart ki az amerikai gazdaság növekedése?
Az év első két hónapjában a fenti várakozásokkal ellentétben egyáltalán nem festett recessziós képet az amerikai gazdaság. Persze voltak olyan szektorok, amelyek jelentősen lelassultak, például az ingatlanpiac, ahol a jelzálogpiaci hitelkamatok drasztikus emelkedése miatt a lakosság túlnyomó többsége gyakorlatilag kiárazódott az ingatlanpiacról. De ezeket a szektorokat leszámítva az aggregált növekedési mutatók biztatók maradtak, a munkaerőpiac továbbra is feszes, az amerikai munkaerő egységköltsége pedig még mindig a vártnál gyorsabban növekszik. Ez komoly kihívást jelent a Fednek, mert hiába csökken a visszatekintő infláció, az inflációs nyomás jelentős marad, és ez további monetáris politikai szigorításért kiált. A hard landing, soft landing vitában rövid távon eljutottunk a no landing állapothoz, ami magasabb kamatokat és a magas kamatszint korábban gondoltál hosszabb ideig való fenntartását teszi szükségessé.
A Fed ennek megfelelően fel is tekerte a szigorító retorikát, a
piac pedig egyrészt 5 százalék alatti szintről csaknem 5,5 százalékig emelte a szigorító ciklus végére várt alapkamat szintjét, másrészt teljesen kiárazta 2023 második felére a tavaly év végén várt 50 bázispontos kamatcsökkentést.
A Fed kamatemelései tehát folytatódnak, csakúgy, mint a piacokat támogató többletlikviditás kiszipkázása a rendszerből (mennyiségi szigorítás). Figyelembe véve az amerikai gazdaság jelentős mértékű eladósodottságát (az állami és a magánadósság együttes mértéke a GDP nagyságrendileg háromszorosa), nem lenne meglepő, ha az amerikai gazdaság jelenlegi, magas kamatokkal szembeni ellenálló képessége csak késleltetné az elkerülhetetlent: a megrázó erejű hard landing szcenáriót.
Jelen anyag a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik az OTP Bank hivatalos álláspontjával.
