Devizabefektetésein bukott nagyot tavaly a svájci jegybank (SNB), amely 132,5 milliárd frank veszteséget mutatott ki 2022-re az egy évvel korábbi 26 milliárdos nyereség után. Az alpesi ország központi bankja ezzel 116 éves fennállásának legrosszabb évét zárta a svájci frank drágulása, valamint a pénz- és tőkepiacok zuhanása következtében.
A történelmi veszteség mértéke nem meglepetés, ezt ugyanis már január elején ismertette a jegybank, most azonban a részletes mérlegadatokat is felfedte.
A veszteség oroszlánrésze, 131,5 milliárd frank a devizás befektetéseken keletkezett, míg a nemzeti valutában tartott eszközök további egymilliárdos mínuszt hoztak össze.
A jegybank óriási devizamennyiséget vásárolt össze az elmúlt évtizedben annak érdekében, hogy megelőzze a frank árfolyamának elszállását, ennek a devizahegynek az értéke azonban tavaly összeomlott.
A devizás pozíciókon belül hitelpapírjain 72 milliárdot bukott az SNB, a részvénybefektetései pedig 41,3 milliárd frankot veszítettek piaci értékükből. A devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulása mindezeket további 29,8 milliárd frankkal tetézte. Ezekhez képest eltörpül a kasszába az év során becsorgó 7,4 milliárd franknyi kamat- és 4,4 milliárdos osztalékbevétel.
Ezek mellett egyedül az arany hozott óvalamit a konyhára, a változatlanul 1040 tonnás svájci 0,46 milliárd frankkal értékelődött fel 2022-ben.
A pénzügyi szervezet 9,6 milliárd frankos devizatartalékot különített el tavaly, a teljes céltartalék ezzel 105 milliárdóra nőtt 2022 végén. A veszteséges év után nem fizet osztalékot az államkasszába az SNB, amely 2022-ben háromszor is kamatot emelt az elszálló megzabolázása érdekében. A svájci infláció az idén januárban így is harmincéves rekordot döntött, igaz, a 3,3 százalékos drágulást Európa legtöbb országában így is megirigyelnék.
Az SNB nincs egyedül az európai jegybankok közt, a felszökő infláció időszakában úgy tűnik, a német Bundesbankot az adófizetők pénzéből kell majd kimenteni a megemelkedett kamatok következtében felgyűlő hatalmas mínuszok alól.
