Közzétették a negyedik negyedéves jelentésüket a német lakóingatlan-hasznosító cégek (TAG, LEG, Grand City Properties, Vonovia), amelyek együttesen mintegy 900 ezer lakóingatlant birtokolnak. Négyük közül hárman szüneteltetik az osztalékfizetést erre az évre, egyedül a Vonovia maradt még talpon, bár ez a cég is a várt felének megszavazását javasolja a közgyűlésnek.
Magyarázatként a csökkenő német lakásárakkal hozakodtak elő, amelyek – eszközminőségtől függően – 4–14 százalékot estek az év közepi csúcsokhoz képest, míg 2022. december–2021. decemberi összevetésben 1 százalékos volt az értékvesztés mértéke. Az ingatlanüzemeltetők a megtermelt pénz cégen belül tartásával, illetve eszközeladásokkal próbálják az adósságszintet stabilizálni, ami jellemzően a teljes eszközérték 45–50 százaléka között mozgott a tavalyi év végén.
Az osztalék megvágásának javaslatával a vezetőség nem lopta be magát a befektetők szívébe,
ezt igazolja vissza a cégek értékeltsége, amely már közel jár a 2008–2009-es válságban tapasztalt szintekhez. Már önmagában ez az értékeltségi szint vonzó beszálló lehet egy értékalapú befektető számára, ugyanakkor véleményünk szerint a német lakáshiány a jövőben még nagyobb méreteket ölthet, ami még inkább árfelhajtó hatású lehet.
Jöjjön két érv, amelyek alapján a német lakásárcsökkenést kérészéletűnek gondoljuk, és ami miatt az árak valószínűleg hamar stabilizálódhatnak: egyfelől az a tény, hogy rekordnagyságú ukrán menekült érkezett az országba (2022: 1,2 millió fő, szemben az utóbbi tíz év átlagosan évi 400 ezres betelepülőjével), akik a bérleti piac keresleti oldalán fognak megjelenni.
Másfelől a német lakásépítők már ezt megelőzően sem tudták teljesíteni a keresleti igényeket, ráadásul most a legnagyobb fejlesztők kommunikációja szerint az új projekteket teljesen leállították a magas kamatok miatt, tovább rontva a lakáspiac egyensúlyi helyzetét.
Érdemes szelektívnek és körültekintőnek lenni,
de valószínűleg a Norvég Állami Vagyonalappal a háta mögött a Vonovia hosszabb távon egy jó választás lehet.
