A választásokban sem lehet bízni, egyre nagyobb bajban a török líra
Sorra dönti a történelmi mélypontokat a török líra, s elemzők szerint koránt sincs még vége a fizetőeszköz vesszőfutásának. Lassan már 20 lírát kell adni egy dollárért, míg egy éve kevesebb mint 15 lírába került egy zöldhasú, öt éve pedig még ötbe sem.
Csak az összehasonlítás kedvéért, a török lakosságot és a gazdaság szereplőit olyan árfolyamsokk érte öt év leforgása alatt, mintha Magyarországon a 2018-as 310-es euró-forint keresztárfolyam helyett ma 1200 forintért lehetne venni egy eurót.
Most a parlamenti választások kimenetele tartja izgalomban a török líra piacát, amely azonban csak egy hónap múlva esedékes. A török líra-dollár opciós piacán kötött ügyletekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a befektetők tíz hónapja nem voltak ennyire borúlátók a lírával kapcsolatban.
Gáláns ígéretekkel kezdte meg választási kampányát ErdoganA török elnök egy sportcsarnokban tartott beszédében megígérte, hogy egyjegyűre csökkenti az inflációt. |
Az elnöki és általános választások napja május 14., a befektetők szerint bárki is nyer a választásokon, kihívásokkal teli időszak jön, mind a költségvetési, mind a monetáris politikában. Ha véletlenül normalizálódna a monetáris politika, az csak rövid ideig eredményezne külföldi beáramlást a török eszközökbe, és a lírát is csak ideiglenesen támogatná – nyilatkozta a Bloombergnek Ibrahim Aksoy, az HSBC Asset Management Turkey vezető közgazdásza.
Optimistábbak nála a Citi közgazdászai, akik akár 50 milliárd dollár beáramlását is elképzelhetőnek tartják a török részvény- és kötvénypiacra, ha a jegybanki politika normalizálódik és a makrogazdasági kilátások érdemben javulnak.
A Reuters közben arról számolt be, hogy a központi bank állítólag arra kérte a törökországi bankokat, kerüljék az olyan banki műveleteket, amelyek keresletet generálnak a külföldi devizákra.
A líra tavaly 30, 2021-ben pedig 44 százalékkal gyengült a dollárral szemben, sok elemző szerint a dollár valós piaci értéke 23–25 líra között lehet, szemben a hivatalos 19–20-szal. A különbség egyik magyarázata, hogy a kereskedelmi bankok likviditásuk egy részét kénytelenek lírában tartani (ahelyett, hogy átváltanák például dollárra), mivel a jegybank ajánlásai szerint az infláció mértékénél jóval alacsonyabb kamatozású kincstárjegyeket kell vásárolniuk. Februárban 55 százalék volt az éves infláció, a 10 éves líraállampapír hozama pedig csak 12,4 százalék.
