Április 28-án rendezték meg az OTP évi rendes közgyűlését, amelyen Csányi Sándor elnök-vezérigazgató is felszólalt. Az esemény a vállalat tavalyi évről szóló beszámolójának ismertetésével indult, utána az osztalékjavaslatot bocsátották elfogadásra. A közgyűlést a Világgazdaság élőben közvetítette.
Az OTP Bank tavalyi éves eredményei alapján ismert: a vállalat a rekordmértékű extra terhek nélkül akár 600 milliárd forintos nyereséget is elkönyvelhetett volna, de a 245 milliós adóteher mellett is 350 milliárdos profitot jelentett.
A közgyűlés a határozatképesség megállapításával kezdődött, részvényesi előterjesztés nem érkezett, így az eredetileg meghirdetett napirendi pontok szerint zajlik majd az esemény.
A szavazógépek első használata során kiderült, hogy nem mindegyik eszköz működik megfelelően, ezért technikai szüntet hirdettek a papíralapú szavazásra való átállás megszervezéséig. A technikai szünet után Csányi Sándor vette át a szót. Az elnök-vezérigazgató személyesen kért elnézést a részvényesektől a fennakadásért.
A közgyűlés 61 százalékos igen szavazat mellett Kovács Tibort választotta meg a jegyzőkönyv hitelesítőjeként.
Az igazgatóságnak a vállalat tavalyi eredményeiről szóló jelentésének ismertetését Csányi Sándor kezdte meg. Az elnök-vezérigazgató kiemelte: nem volt könnyű év a tavalyi, a magyar kormányzati extra adók hatalmas terhet róttak a vállalatra. A konszolidált hitelállomány minden nehézség ellenére jelentősen nőtt.
A szlovén NKBM bank felvásárlásáról elmondta: fontos mérföldkő ez a cég számára, a legnagyobb akvizíció az OTP történetében. Az NKBM a második legnagyobb szlovén bank volt eddig, de a már meglévő ottani OTP-érdekeltséggel való összeolvasztás végeztével pro forma a legnagyobb hitelállományú pénzintézetté léphet elő 2024 végére.
Hozzátette: az üzbég Ipoteka Bank felvásárlása is halad, de sok engedélyeztetési feladatnak kell hogy megfeleljenek.
Az oroszországi helyzetről elmondta: csökkent az ottani adózás előtti eredményük, a profit 57 százalékkal esett vissza. A vállalati hitelállományt tudatosan leépítették, ahogy a csoportközi finanszírozás is nulla köré csökkent. Az orosz piaci részesedésük 0,1 százalék.
Ukrajna helyzetét tekintve kiemelte: ukrán kollégáik példamutatóan dolgoztak a nehézségek ellenére is, a leánybankjuk ugyanakkor természetesen veszteségessé vált év végére.
A csoport majdnem minden kelet-közép-európai bankja nyereséggel zárta a tavalyi évet, a helyzet egyedül Romániában kifejezetten nehéz.
A hazai tevékenységet tekintve kiemelte: az állami intézkedések gyakorlatilag lenullázták a hazai nyereségeket, 84 százalékos profitcsökkenést okozva egy év alatt.
A magyarországi hitelezői tevékenység sikeresen járult hozzá az ország gazdaságának növekedéséhez Csányi Sándor szerint, ugyanakkor a jelzáloghitelezés 19 százalékkal csökkent. Személyi kölcsönök terén 38 százalékos piaci részesedést értek el a negyedik negyedévben.
Kiemelte: a csoport tőke- és likviditási helyzete is stabil.
Csányi Sándor felszólalása lezárásaképpen kijelentette: az idei évre vonatkozóan előrejelzést nem szeretne adni, ahogy nem is szokott, de reméli, az idei már jobb év lesz, mint a tavalyi.
Az osztalékjavaslattal kapcsolatban elmondta: 84 milliárd forint kifizetését javasolják a közgyűlés számára, ami részvényenként nagyjából 300 forintra jön ki.
A felügyelőbizottság elnöke ismertette: mindent rendben találtak a vállalat tavalyi működése kapcsán, az igazgatóság jelentését elfogadják. A jelentések ismertetését követően a közgyűlés azokat maradéktalanul elfogadta.
Ezt követően Csere Bálint ügyvezető igazgató ismertette a második napirendi pontot, a vállalat felelős társaságirányítási gyakorlatáról szóló jelentését. A jelentéssel kapcsolatos határozati javaslatot a közgyűlés elfogadta. A harmadik számú napirendi pontot, a vezető tisztségviselők tavalyi teljesítményének értékeléséről szóló jelentéssel kapcsolatos határozati javaslatot a közgyűlés elfogadta. A negyedik napirendi pontot, a vállalat könyvvizsgálóival kapcsolatos jelentését a közgyűlés szintén elfogadta, ahogyan az ötödik napirendi pontot, a javadalmazási irányelvekről szóló jelentéssel kapcsolatos határozati javaslatot is.
A hatodik napirendi pontot, az igazgatósági tag megválasztásáról szóló javaslatot Csere Bálint ismertette. A javaslat apropója, hogy Kovács Antal György igazgatósági tag kinevezése lejárt, ugyanakkor az igazgatóság továbbra is tagja közt szeretné tudni mandátumának meghosszabbításával, ehhez kéri a közgyűlés támogatását. Az MNB már jóváhagyta a döntést előzetesen, majd a közgyűlés is támogatásáról biztosította a határozatot.
A hetedik pont a felügyelőbizottsági tagok megválasztásáról szólt. A felügyelőbizottság mandátuma lejárt, ezért van szükség a tagok megválasztására. A jelöltek felügyeleti ellenőrzése sikeresen lezajlott előzetesen. A nyolcadik pont az auditbizottság kijelölését foglalta magába. Az igazgatótanács által állított jelölteket mindkét esetben maradéktalanul elfogadta a közgyűlés, ahogy az igazgatótanács és a felügyelőbizottság javasolt díjazását is elfogadták.
A vállalat sajátrészvény-visszavásárlási tevékenységéről szóló beszámolóját is ismertették, kilencedik napirendi pontként, a közgyűlés ezt is elfogadta.
Csányi Sándor elnök-vezérigazgató záróbeszédében megköszönte mindenki kitartó részvételét a technikai nehézségek ellenére is, s még hozzátette: reméli, az idei év pénzügyi szempontból már sokkal könnyebb lesz, mint a tavalyi volt.
