A Shell az idei első negyedévben a tavalyinál nagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG)-kibocsátásra számít, valamint stabil bevételekre. A prognózis azért érdekes, mert tavaly 40 milliád dolláros profitrekordról számolt be az olajtársaság. Az idei első negyedévben 7-7,4 millió tonnás LNG-termelést prognosztizálnak, szemben az előző negyedévi 6,8 millióval. A világ legnagyobb üzemanyag-kiskereskedője szerint az olajtermékek üzletága is valószínűleg növelte a bevételeit a jelentősen magasabb kereskedelmi teljesítmény révén. A cég várakozásai szerint az első negyedévben 2,6 és 3,4 milliárd dollár közötti adót fizetett. Míg a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó egység 100–700 millióval járulhat hozzá a korrigált bevételekhez, szemben a 2022 utolsó negyedévi 300 millióval.
Az olajtársaságok tavaly is úsztak a profitban. A termelésbővítő beruházások már fel sem merülnek a globális zöldülés árnyékából kikacsintó szektorban.
Második éve pumpálják a rekordprofitot osztalékba és részvényvásárlási programokba.
Igaz, az elmúlt évtized „zölddiktatúrája” annyira befeketítette az olaj- és szénipari befektetéseket, hogy a nagy társaságoknak nincs nagyon más választásuk, mint jól tartani a megmaradt részvényeseket.
Külön elem a gázüzletág, amelynek már sokadik nekifutásra formálódik a világpiaca, szoros összefüggésben az LNG-beruházásokkal. Amíg a háború árnyékában élő Európában gázhiány van az Oroszország elleni szankciók miatt, addig a tengerentúlon gáztúltermelés alakult ki.
Az amerikai exportot nem a termelés, hanem a cseppfolyósítás korlátozza.
Ám a texasi Freeport újranyitása nagyot lódított az óceánon átívelő gázszállításokon, és a következő években átadandó terminálok is jelentősen bővítik az USA exportkapacitásait.
Tavaly annyira volatilisak voltak a gázpiacok, amire
a Szovjetunió összeomlása óta nem volt példa.
Nem csak az ukrajnai háború nyomja rá a bélyegét a gázpiacokra. Elemzők szerint a nyugalmasan unalmas évtizedek után, amikor alig mozdultak a gázárak,
a nagy fokú áringadozás lesz a norma a gáztőzsdéken.
A széntüzelésű erőműveket tömegesen nyugdíjazták, a szél- és napenergiafarmok pedig ingadozó teljesítményt nyújtanak. Ez pedig nyomást gyakorol a közművekre, hogy több gázt használjanak. A gázexporthoz szükséges infrastruktúra – mind az LNG-terminálok, mind a csővezetékek – azonban kötségesek és lassan épülnek. Ráadásul a már kiépült vezetékrendszerek kihasználtságát geopolitikai fordulatok veszélyeztetik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.