Az idei év legégetőbb kérdése, hogy továbbra is velünk marad-e a magas A következő negyedévekben erre vonatkozóan csak sejtéseink lehetnek, mint Schrödinger macskájával kapcsolatban – vont kvantumfizikai párhuzamot a jelenlegi gazdasági helyzetről és várakozásokról Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója a Concorde Értékpapír Zrt. pénteki sajtóreggelijén. 

Gyurcsik Attila kevés esélyt lát arra, hogy a Fed még az idén kamatot csökkent.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

A globális feldolgozóipar már most recesszióban van, mert egyes termékekből túlfogyasztott a lakosság, ami most keresleti visszaesést eredményez. A Fed pedig hosszú évtizedek után először szigorít egy ilyen feldolgozóipari recessziós helyzetben.

A jegybanki szigorítás hatásai leggyorsabban az ingatlanszektorban jelentkeznek, az ingatlanárak drasztikusan csökkentek, a lakáspiac ugyancsak recesszióban van, az Egyesült Államokban például 20 százalékkal esett vissza az ingatlanberuházások száma. A kamatemelések gyorsan hatottak a banki aktivitásra is, de a hitelezési kondíciók már az amerikai regionális bankok csődje előtt is szigorodtak.

Általános bankválság nem valószínű a Concorde szerint, az SVB-csőd pedig inkább szabályozási anomália volt. A kereskedelmi viszont még tartogathat meglepetéseket, hullhatnak ki csontvázak a szekrényből, tovább lassítva az amerikai gazdaságot.

A feldolgozóiparban globálisan is problémák mutatkoznak.
Fotó: Veres Viktor

Másfelől a szolgáltatások iránti kereslet továbbra is nagyon magas a pandémia során elhalasztott fogyasztás, valamint a gazdasági stimulusok miatt. A ezeknek köszönhetően továbbra is feszes szinte mindenhol, az amerikai munkaerőpiacról pedig még legalább 2-3 millió dolgozó hiányzik. Kínában pedig leginkább a kékgalléros munkavállalókból van kevés a piacon. Hasonló tendenciák jellemzők a mi régiónkban, Kelet-Közép-Európában is, a munkaerőköltségek a környező országok közül Magyarországon nőttek leginkább.

Dilemma előtt a jegybankok

Idén a jegybankoknak esélyük nyílik arra, hogy csatát nyerjenek az inflációval szemben, a 2024-ig elhúzódó háborút viszont már nem biztos, hogy sikerrel tudják megvívni. A feszes munkaerőpiac megnehezíti, hogy a nagy jegybankok visszatérjenek a korábbi inflációs célszámokhoz. A piac hite, hogy a Fed már idén kamatot csökkent, ezért túl optimista lehet Gyurcsik Attila szerint.

United,States,Federal,Reserve,System,Symbol.close,Up
Fotó: Lotus_studio

Egy enyhe recesszióval vissza lehet fogni az áremelkedés ütemét, ugyanakkor 2023 után a jegybankároknak dönteniük kell, hogy mély recesszióba taszítják a világgazdaságot, ragaszkodva az alacsony inflációs céljaikhoz, vagy elfogadják az árszínvonal emelkedésének magasabb szinten történő stabilizálódását, amit demográfiai okok is magyaráznak, és amire nincsen rövid távú megoldás.

Európában a helyzet valamivel jobb, a munkaerőpiac feszessége kevésbé problematikus az eurózónában, a kelet-közép-európai régió azonban továbbra is munkaerőhiánnyal küzd.

Itthon még távoli az egy számjegyű infláció

A hazai áremelkedés üteme csak lassan enyhülhet, legkorábban nyáron lehet majd alacsonyabb fogyasztói árindexet látni, szeptembertől a bázishatás is segítheti az éves alapú infláció mérséklődését, ezt követően lehet egy számjegyű az áremelkedés üteme – ismertette a befektetési szolgáltató várakozásait Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője.

Infláció és maginfláció
 

Az idei infláció ezzel együtt magasabb lehet a 2022-es 14,5 százaléknál, a Concorde átlagosan 16 százalékos inflációra számít Magyarországon.

Nagy valószínűséggel az idei első negyedév is GDP-csökkenést hozhatott, és 2023 egésze is enyhén mínuszos lehet, bár ez egyelőre hibahatáron belüli a jelentős bizonytalanságok miatt.

Furcsa recesszióban vagyunk, a magas infláció mellett alig érezhető a munkanélküliségi ráta emelkedése, a háztartások fogyasztását az állami intézkedések is támogatják, ez is hozzájárul a felemás helyzethez

– hangsúlyozta Jobbágy Sándor.

A kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozások a forint erősödése ellen hatnak, amit a Virág Barnabás jegybanki alelnök VG.hu-n megjelent interjújára adott befektetői reakciók is jól mutattak. Az energiaárak mérséklődése a tavalyi csúcsszintről viszont támogathatja a hazai fizetőeszközt.

Rendkívül olcsó a magyar de…

A magyar BUX index értékeltségénél csak az orosz és a török piac olcsóbb, amit nehéz nem a szabályozói környezetnek és az hiányának betudni – mondta a hazai tőzsde alulteljesítéséről Le Phuong Hai Thanh elemzési üzletágvezető.

A különadók kivezetése kedvezően hatna a magyar részvények befektetési megítélésére, az energiaárak mérséklődése e tekintetben optimizmusra adhat okot. Alapvetően azonban a makrogazdasági környezettől függ, hogy mikor kerülhet vissza a korábbi, magasabb értékeltségi szinte a magyar tőkepiac.

Az amerikai tőzsde továbbra sem olcsó, Európa viszont az, és a háború gazdasági hatására hosszabb távon is vonzóvá válhat a befektetőknek kontinensünk részvénypiaca.

A térségben ugyanis 20 éve elmaradt energetikai beruházásokat kell végrehajtani, az orosz energiahordozókról való leválás miatti beruházások pörgethetik a gazdaságot, a szektor vállalatait is. Hasonló, korábban elhanyagolt terület a hadiipar is, ahol szintén nagyon kiemelkedő kapacitásbővítési, és ezáltal befektetési lehetőségek vannak.