A Huawei, a Baidu és az Alibaba a másodvonalbeli félvezetők használatát kutatja a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésében. Az Egyesült Államok és Kína között tavaly ősszel kitört a csipháború, Washington korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges berendezések Kínába szállítását. Az amerikai szankciók arra ösztönzik a kínai technológiai vállalatokat, hogy felgyorsítsák az élvonalbeli mesterséges intelligencia fejlesztésére irányuló kutatásokat, a meglévő és elérhető csipekre támaszkodva. A The Wall Street Journal információi szerint néhány kísérlet ígéretesnek bizonyult, így a kínai technológiai cégek nemcsak átvészelhetik az amerikai szankciókat, hanem ellenállóbbá is válhatnak a jövőbeli korlátozásokkal szemben.
Az MI-verseny egyre gyorsul, minden nagy technológiai cég megpróbál ChatGPT-szerű modellekkel piacra lépni, ám a kínai vállalatokat az amerikai szankciók elvágták a legfejlettebb csipekhez való hozzáféréstől – így például az Nvidia A100 és H100 modelljétől. A szankciók nyomán az Nvidia A800 és H800 néven szállít a kínai piacra csipeket, hogy megfeleljen a szankciós követelményeknek.
Mindkét módosított csipnek lebutították a kommunikációs képességét.
Peking áprilisban közölte, hogy ösztönözni kell az innovációt a mesterséges általános intelligencia fejlesztésében. A kínai technológiai cégek által elérhető csipek alkalmasak kis léptékű MI-modellek fejlesztéséhez, mint amit például a ByteDance a TikTok rövidvideó-alkalmazását vezérlő algoritmushoz használ. Viszont arra nem jók, hogy a nagyobb MI-modellek fejlesztéséhez használják őket, hiszen ezek több száz vagy több ezer csip koordinációját igénylik.
Az OpenAI egy hónappal a csipszankciók bejelentése után adta ki a ChatGPT-t.
A bevezetés globális őrületet váltott ki a generatív mesterséges intelligencia terén, amely képes szöveget és képeket előállítani, de példátlan mennyiségű számítási teljesítményt igényel a fejlesztése. Az UBS elemzőinek becslése szerint 5-10 ezer A100 csipre van szükség egy ilyen típusú nagy MI-modell betanításához.
A kínai kormányhoz kötődő félvezetőipari szövetség felmérése szerint, amelyet nemrégiben egy zárt ajtók mögött tartott iparági konferencián ismertettek,
Kínában ma körülbelül 40-50 ezer A100 csip áll rendelkezésre.
Az is kiszivárgott, hogy az Alibaba és a Baidu, amelyek a szankciók előtt A100 csipeket halmoztak fel, erősen korlátozták a külföldi fejlett csipek belső használatát, s az ügyet ismerő személyek szerint a nagy számításigényű feladatokra tartalékolják a meglévő készletet.
A kínai cégek
három vagy négy kevésbé fejlett csip – A800, H800 – egybeépítésével próbálják az A100 és H100 csipeket szimulálni.
Áprilisban a Tencent mutatott be egy új számítástechnikai klasztert, amely Nvidia H800 csipeket kapcsolt össze. Míg az Alibaba, a Baidu és a Huawei a régebbi generációs Nvidia-csipek – V100 és P100 –, valamint a Huawei Ascends különböző kombinációival kísérletezik.
