Meghiúsulhatnak a Stellantis nagy-britanniai autóipari beruházásai, ha hatályba lépnek a Brexitet követő kereskedelmi szabályok, ezért a csoport az Európai Unióval kötött szerződések sürgős újratárgyalására ösztökéli a brit kormányt. A BBC úgy tudja, hogy a többi között a Vauxhall, a Peugeot, a Citroen, az Opel és a Fiat autómárkát birtokló, amerikai-olasz-francia cég az javasolja, hogy 2024-ről 2027-re tegyék át az új vámszabályozás bevezetését.
Ennek lényege, hogy az elektromos autók kereskedelmére a 45 százalékos költségszabály vonatkozik, azaz a brit földön gyártott villanyautók komponenseinek ekkora hányadát vagy odahaza, vagy az Európai Unióból kell beszerezniük a vámmentességhez. Ha ez nem sikerül, akkor
a kontinensre csak 10 százalékos vám megfizetésével exportálhatják az autóikat, ami jókora versenyhátrányba hozná a Stellantist és a többieket is.
A cégcsoport elkötelezte ugyan magát az angliai villanyautó-gyártás mellett, de a jelenlegi működési keretek között nem tudja garantálni a 45 százalékos szabály betartását. A kölcsönösség jegyében ugyanez vonatkozik egyébként az területéről a szigetországba exportált villanyautókra is.
Ha azt vesszük, hogy egy villanyautó bekerülési költségének 40-50 százalékát még mindig az akkumulátor teszi ki, akkor érthető a Stellantis vezetőinek aggodalma. A Carlos Tavares vezette cégcsoport időt akar nyerni, amíg Nagy-Britanniában is felépülnek az ellátást szolgáló akkumulátorgyárak, de ezen a területen az ország meglehetősen csehül áll, sorra mondják vissza a beruházásaikat a gyártók az olcsóságot ígérő közép-európai gyártást favorizálva.
A Kínából érkező akkumulátorok pedig megdobnák a Stellantis költségeit.
Tavaresék a hírt nem kommentálták, ám a háttérben nyilván erőteljesen lobbiznak a vámegyezmény bevezetésének elhalasztásáért. Ütőkártya a zsebükben, hogy a tervezett beruházásaikat áttelepíthetik a kontinensre, és az egykor világhírű brit autógyártás kálváriája ezzel tovább folytatódhat.
