Kiugró népszerűségnek örvendenek a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) a befektetők körében, amit az is jelez, hogy míg a legtöbb tőzsdei mutató még jóval a mindenkori csúcsa alatt jár, addig a globális tőzsdén kereskedett alapokba fektetett eszközök értéke június derekára új rekordot döntött.
Mik azok a tőzsdén kereskedett alapok, azaz ETF-ek?
A tőzsdén kereskedett alapok olyan befektetési termékek, amelyek jellemzően egy részvényindex (S&P500, Dow Jones, DAX, stb.)-kötvények vagy más eszköz árfolyamát követik. Egy részvény-ETF például a benchmarkként szolgáló részvénykosárban szereplő papírokat vásárolja meg – potenciálisan több száz részvényt –, pontosan vagy közelítőleg olyan az arányban, amilyen súllyal az indexben szerepelnek. Lényegében mindenre van már specializált termék az ETF-ipar felfutásának köszönhetően, akár ETF-en keresztül is kriptopiaci kitettséget szerezhetünk, de aki maradna a hazai tőzsdénél, az OTP, a Mol és a Richter hármasával fémjelzett BUX ETF-et is választhatja.
A hagyományos befektetési alapokkal eltérően ezeket – mint arra nevük is utal – a részvényekhez vagy árupiaci termékekhez hasonlóan a tőzsdén lehet megvásárolni, árfolyamuk így a mögöttes eszköz árfolyamával párhuzamosan, folyamatosan mozog a tőzsdei kereskedési idő során.
Milyen rekordok születtek az ETF-befektetések terén?
A terméktípus népszerűségét mutatja, hogy a globális tőzsdei ralinak és a kitartóan magas pénzbeáramlásnak köszönhetően június közepén átlépte a 10,32 ezer milliárd dollárt a globális ETF-befektetések összértéke az ETF-ekre szakosodott ETFGI kutató- és tanácsadó vállalat elemzése szerint.
Ezzel másfél év után született új csúcs a szektorban, 2021 végén, közvetlenül az orosz–ukrán háború kirobbanása és az azt követő inflációs hullám előtt előtt 10,26 ezer milliárd dolláron tetőzött a globális ETF-vagyon.
Az ETF-ek elfogadottsága és népszerűsége folyamatosan erősödik a befektetők körében, a piaci mozgások pedig rekordmagasságba repítették az ETF-ipart
– mondta a Financial Timesnak Deborah Fuhr, az ETFGI ügyvezető partnere.
Az Egyesült Államokban az ETF-vagyon elérte a 7,27 ezer milliárd dollárt, hatvan milliárddal felülmúlva a korábbi csúcsot. Európában 1,62 ezer milliárd dollárnyi ETF-befektetést tartanak nyilván, ami 20 milliárdos bővülés 2021 végéhez képest. 277 milliárd dollárral új rekordot jegyezhettek fel Kanadában is, néhány országban, például Japánban azonban egyelőre várat magára a csúcsdöntés.
Minek köszönhető az ETF-befektetések sikere?
Bár a vagyonbővülést az idei piaci fellendülés is segítette, Fuhr szerint az újabb mérföldkő egyértelműen ETF-termékek sikerének bizonyítéka.
A globális tőzsdén kereskedett alapok vagyona ugyanis úgy jutott minden eddiginél magasabbra, hogy közben az amerikai S&P 500 index és a globális részvénypiacot reprezentáló MSCI All World Index értéke egyaránt mintegy 10 százalékkal marad el a korábban beállított csúcstól.
Az ETF-ek más eszközökkel összevetve is jobb teljesítményt nyújtanak az idén. Az amerikai befektetési alapok összvagyona például 23,8 ezer milliárd dollárra rúgott április végén, és 12,8 százalékkal maradt el a 2021-es rekordszinttől.
Az ETFGI adatai szerint a globális ETF-ek 48 egymást követő hónapban könyvelhettek el nettó tőkebeáramlást. „Nincs más termék, amely ezt elmondhatja magáról” – hangsúlyozta Fuhr.
Todd Rosenbluth, a VettaFi kutatási vezetője szerint az immár négy éve töretlen vásárlási láz az eszközosztály ellenálló képességéről tanúskodik, egyúttal azt is jelzi, hogy az ETF-ek sok befektető portfóliójának alapvető részévé váltak.
2022-ben, amikor a legtöbb ETF értéke visszaesett, erőteljes beáramlást figyelhettünk meg, és mivel a befektetők 2023-ban erősebb hozamokat láttak, a meglévő pozíciókat kiegészítették, vagy újakat vettek fel
– nyilatkozta a lapnak a szakértő.
A szorgalmas pozícióépítés ellenére az idei első öt hónapban 273 milliárd dollárt szívtak fel az ETF-ek, tavaly ugyanekkor már 418 milliárdos pénzbeáramlást regisztrált az ETFGI. A 2021-es, 572 milliárdos értékesítési csúcs így még meglehetősen távolinak tűnik, Rosenbluth szerint ugyanakkor borítékolható, hogy a következő években újabb mérföldköveket hagy maga mögött a szektor.
Milyen előnyei vannak az ETF-befektetésnek?
A tőzsdén kereskedett alapok legnagyobb előnye a költséghatékonyság és a rugalmasság. Akár egy kisebb összeggel is jól diverzifikált portfóliót lehet kialakítani velük, amelyen keresztül akár egy teljes piacon, szegmensben vagy szektorban kitettséget szerezhetünk. Például ha valaki a zászlóshajónak számító amerikai S&P500 index – historikusan átlagosan évi 7 százalékos – hozamából szeretne részesülni, ehhez meg kellene vennie az indexben szereplő félezer részvényt a megfelelő súlyozással, ami önmagában is jelentős összeget igényelne, nem mellesleg rengeteg kereskedési költséggel és idővel jár, nem beszélve a negyedéves átsúlyozással járó kiigazításokról.
Az ETF-szolgáltatók nagyban ugyanezt teszik, megspórolva mindezt a kisbefektetőknek, akik az ETF-ből egy parányi szeletet – mint egy vállalati részvényt – vásárolva élvezhetik annak előnyeit. Mellettük szól a rugalmasság is, mivel ezeket a termékeket a befektetési jegyekkel szemben a tőzsdére is bevezetik, így lényegében bármikor egyszerűen megvásárolható vagy eladható az ETF-pozíció.
Mivel a legtöbb ETF passzívan követi a benchmarkként szolgáló indexek, eszközök árfolyamát, így az ETF portfóliókezelőinek sincs túl sok dolguk, mindössze az időszakos átsúlyozásokat kell lekövetniük. Előbbiek kezelési költsége így jellemzően csupán töredéke a klasszikus, aktívan kezelt befektetési alapokénak, ahol a portfóliómenedzserek a nagyobb hozamok reményében gyakran változtatnak a portfólió összetételén. Míg utóbbiaknál a 2-3 százalékos kezelési díjak sem ritkák, addig egy indexkövető ETF-ek költségmutatója gyakran nem több 0,2-0,5 százaléknál, de például a legnagyobb S&P 500 ETF-ek ennél is alacsonyabb, 0,07 százalékos költségrátával vásárolhatók.
