Javuló számokat közölt a második negyedévről a magyarországi gyártóbázissal is rendelkező Audi. A Volkswagen csoport prémiummárkáit – Audi, Bentley, Lamborghini, Ducati – összefogó társaság bevétele 10,9 százalékkal, 17,29 milliárd euróra nőtt, eladásai pedig a tavalyit 22,4 százalékkal meghaladva 497,5 ezerre nőttek.
Fotó: Csapó Balázs / Kisalföld
Ennek a hátterében egyrészt a tavalyi alacsony bázis, másrészt a beszállítói láncok helyreállítása, harmadrészt az európai és észak-amerikai kereslet dinamikus növekedése húzódik meg. A prímet természetesen a névadó márka vitte, nála 22,9 százalékos pluszt regisztráltak, 400 ezerről 491,5 ezerre nőtt értékesített autói száma.
A Lamborghini is besegített a 6,5 százalékkal, 2718 darabra bővült forgalmával, míg a brit Bentley 14,7 százalékkal kevesebb, összes 3579 luxusautót tudott csak eladni az április–júniusi időszakban. Az Audi elemzők által leginkább figyelt mutatója,
az üzemi eredmény 9,3 százalékos plusszal, 1,60 milliárd eurón állapodott meg.
Az üzemi haszonkulcs viszont tíz bázisponttal, 9,3 százalékra ereszkedett, a nettó cash flow pedig 82 százalékos zuhanással, 172 millió eurón landolt. Azaz az Audinál ugyanaz a forgatókönyv, mint az anyavállalatnál, a Volkswagen konszernnél, amely tegnap közölt gyorsjelentésében a készpénztermelés felgyorsítását nevezte legfontosabb feladatának a második fél évre.
Fotó: Lilliann Suwanrumpha
Az új feladathoz új embert rendelt az anyavállalat, amely saját stratégiai igazgatóját, Gernot Döllnert nevezte ki szeptember elsejei hatállyal az Audi éléről távozó Markus Düssmann helyére. Európában az Audi gyárai közül az első fél évben a győri 6,2 százalékos plusszal és 92,7 ezer járművel (TT és Q3 modellek) az utolsó előtti helyen végzett, viszont a 4,9 százalékos dinamikát felmutató Brüsszelnél „jobban teljesített”.
Az Audi kínai vegyesvállalatánál sem lehetnek büszkék az 5,9 százalékos pluszra, főként azt figyelembe véve, hogy 2022 első fél évét a koronavírus-járvány miatti lezárások uralták, ezért a bázis is mélyre került. De azért 301,7 ezer autót a Távol-Keleten is legyártottak – derül ki a péntek délelőtt közzétett gyorsjelentésből.
Az elektromos átállás rendben halad, az első fél évben az értékesítésből részarányuk elérte a 9,8 százalékot, a tölthető hibrideké pedig a 3,9 százalékot.
Az értékesítés régiónkénti megoszlásáról is féléves statisztikát közölt az Audi. Ebből kiderül, hogy nemcsak a gyártás, de az értékesítés dinamikájában is a sor végén kullog Kína: a világ legnagyobb autópiacán csak 2,9 százalékkal tudták növelni az eladásokat (328,5 ezer jármű).
Fotó: Anders Wiklund / AFP
Ezzel szemben a második legnagyobb piac, az Egyesült Államok a 111,9 ezres eladással 28,6 százalékos éves bővülést mutatott fel. Európában 23,8 százalékos pluszt és 384,5 ezres tételt regisztráltak az eladásoknál, ebből a meghatározó német piac 19 százalékos bővüléssel és 126,7 ezres darabszámmal vette ki a részét.
Kitekintésében az Audi továbbra is bizonytalan gazdasági-geopolitikai környezettel, viszont
erős kereslettel számol, amelyben azonban jól ellesz, tervszámai teljesítésével nem okoz majd csalódást részvényeseinek.
A tavalyi 1,6 millió darabos eladásokkal szemben tartja az idei 1,8–1,9 millióról szóló tervét. A 2022-es 61,8 milliárd euróról az idén 69–72 milliárdra nőhet az összbevételük, itt sem volt változás, ahogy az üzemi haszonkulcsnál sem: ez a mutató a tavalyi 12,2 százalékról a 9–11 százalék közötti tartományba ereszkedhet 2023-ban.
