Furcsa ellentmondás látható a pénz- és tőkepiacokon, a világgazdaság Schrödinger macskájának bőrében van, egy irányt áraznak a piacok, miközben a makromutatók alapján más jövőkép rajzolódik ki – mondta a Világgazdaság Arbitrázs című podcastsorozatának legfrissebb epizódjában Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója.
Hónapokig azért rettegtek a befektetők, hogy jön az csődbe megy a bankrendszer, recesszióba kerül az Egyesült Államok gazdasága, és ennek farvizén tudtak nagyra nőni a tőkepiacok – véli a szakértő, aki szerint csak most kezd tudatosulni a befektetőkben is, hogy a szigorú monetáris környezet ellenére gazdaságok viszonylag jól teljesítenek. Ennek egyik oka, hogy a szolgáltatói szektor kevésbé szenvedte meg a magas kamatkörnyezetet, ugyanakkor a stimuláló fiskális politika is megtette hatását.
A fegyverkezési láz is nagyban a nemzetgazdaságokat, hiszen a hadiipari kiadások növelése hosszú távon támogatja a nehézipart, vagy a kutatás-fejlesztést. A szakértő szerint a kockázatok bár mérséklődnek, nem szűntek meg, és igencsak optimista az, aki úgy gondolkodik, hogy véget ért az energiaválság. Gyurcsik szerint a covid idején egy úgynevezett nyersanyag- és energetikai szuperciklus kezdődött Európában, ami abból ered, hogy sok beruházás elmaradt, az energiatermelés látványosan lépült az elmúlt két évtizedben az öreg kontinensen és ezt most valahogy pótolni kell. A kétpólusúvá vált világban jelenleg az energiafüggetlenség elérése a cél, de a nyersanyagokért is egyre élesebb a harc, ami szintén kockázatokat hordoz. Az mára egyértelművé vált, hogy egy elhúzódó, állóháború alakult ki Ukrajnában, Oroszország arra számít, hogy a Nyugat belefárad Ukrajna támogatásába, de fordítva is él ez a várakozás, hiszen Moszkvának is hatalmas összegekbe kerül a fegyveres konfliktus.
Gyurcsik szerint nem kizárt, hogy az oroszok újabb fegyvert vetnek be, mégpedig az olajfegyvert. Az orosz nyersolaj a világ kőolajtermelésének nagyjából 10 százalékát adja, és amennyiben Moszkva pár millió hordóval csökkenti a napi kitermelést az drasztikus áremelkedéshez vezet világpiaci szinten.
Ez nem csak a nemzetgazdaságok számára lenne kedvezőtlen fordulat, de még jövőre esedékes amerikai választások kimenetelét is befolyásolhatja, a Biden kormányzat túlélési esélyeit érdemben csökkenti – véli a szakértő.
Mindezek mellett jelenleg az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a tőkepiacok annak szurkolnak, hogy minél kedvezőtlenebb makrogazdasági adatok érkezzenek, hiszen jelenleg a befektetők azt árazzák, hogy a monetáris politikák szigora lassan kifulladhat és jövőre elkezdődhet a kamatos csökkentése.
Jövő tavasztól a Goldman szerint már csökkentheti a kamatot a FedNem kell a recesszióra várni az első vágáshoz. |
Az elmúlt időszakban látott, a vártnál kedvezőbb makrogazdasági adatok azonban pont ezt kérdőjelezik meg, azaz, hogy vajon reális várakozás-e az, hogy jövőre a Fed valóban enyhíteni tud a monetáris politikáján. Ezt tükrözik jelenleg a hozamok is, és ez fáj leginkább a tőkepiacoknak, hiszen a tízéves amerikai hozam a napokban futott új csúcsra, és gyakorlatilag a világ összes eszközét, köztük a hazaiakat is ehhez a hozamhoz árazzák a befektetők.
Ám ha ez tovább emelkedik az ismét újraárazza az eszközöket, amivel mindeddig nem számoltunk – magyarázza a szakértő. A tartósan magas kamatkörnyezetet a hozamérzékeny szektorok érzik meg húsbavágóan, köztük leginkább a technológiai szektor, amely nagyot veszíthet az idei szárnyalás után, ha valóban magasabbra kúszik a hosszú hozamgörbe. Ezzel szemben a hagyományos, már-már unalmas szektorok, – a bankok, energetikai vállalatok, távközlési cégek – felülteljesíthetnek.
Jövőre tehát egy olyan furcsa helyzet állhat elő, amikor a Main Streetnek jól megy ám a Wall Street szenved, azaz jó gazdasági teljesítmény mellett a piacok rosszul teljesítenek.
A hazai piaci- és makrofolyamatokra is rá lehet a fentieket vetíteni, a magyarországi kamatokat is befolyásolná, ha a fejlett országokban emelkednének a hozamok. Ennek ellenére a kamatköltségeken tudunk majd spórolni, hiszen továbbra is nagyon magas szinten van a hazai alapráta. Gyurcsik szerint az sem valószínű, hogy a tavaly tapasztalt extrém magas gázárakkal idén vagy akár jövőre ismét találkozzunk, így a költségvetésben a rezsiteher is érdemben csökkenhet.
Ha ezen a két számlán csökkennek az összegek, akkor a kormánynak ismét lesz mozgástere ahhoz, hogy a vállalatokra, köztük a tőzsdei cégekre kirótt terheket csökkentse. Ezt még nem árazza a piac, így ha ez megtörténik, akkor az nagyot lendít majd az árfolyamokon.
Megtörténhet, hogy ezen terhek kivezetésére több időre lesz szükség, ám a hazai papírok, köztük az OTP vagy a Magyar Telekom így is rendkívül olcsók, ezek a cégek reáleszközként viselkednek, hiszen a magas inflációt át tudják hárítani, ami többleteredményként jelentkezik a mérlegekben és végső soron többletértéket teremt a részvényesek számára is.
Bár recessziós szelek fújnak a továbbra is feszes, azaz nincs ami jó hír, ám ennek van egy árnyoldala is: a munkaerőköltségek emelkedésének szintén inflációgerjesztő hatása van. A devizapiacon is vélhetően ezt árazták, amikor a kedvezőtlen GDP-adat után erősödött a forint, hiszen ha tartósan magasan marad az infláció a jegybanki kamat sem csökkenhet érdemben. Mindez ugyanakkor nem hazai sajátosság, ez globális jelenség, a világgazdaság Schrödinger macskájának bőrében van, sok a megválaszolatlan kérdés, sok a kockázat, de egyben sok a lehetőség is. Gyurcsik szerint akinek ma megtakarítása van, az el van kényeztetve, hiszen sok eszközből válogathat amikor egy portfóliót állít össze – véli a szakértő, aki szerint egy aktívan kezelt kötvény-részvény portfólióval látványos hozamot lehet elérni, ebben helye lenne az OTP-nek és a Magyar Telekomnak is.
