Erős fél évet zártak a hazai befektetésialap-kezelők, a szektor összvagyona 18 százalékkal 13 500 milliárd forint fölé ugrott június végére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, hétfőn közzétett adatai szerint.
A röpke hat hónap alatt felmutatott, 2091 milliárd forintos gyarapodás jól mutatja a befektetési alapok népszerűségét, ami az európai uniós szinten továbbra is magasan kiemelkedő hazai inflációs mutató és a magyar gazdaság látványos megbicsaklása mellett még inkább figyelemre méltó.
A piaci torta legnagyobb szeletét képező kötvényalapokban már közel 3800 milliárd forintot kezelnek, ám ezen belül a rövid futamidejű kötvényalapok dominálnak 3182 milliárdos eszközértékkel, míg a hosszú kötvényalapok 406 milliárd forinttal rendelkeznek.
A két kategória vagyona fej fej mellett, dinamikusan gyarapszik, az előbbi 39, az utóbbi 45 százalékos növekedést mutatott fel 2023 első felében. Az előzőeknél jóval szerényebb méretű, szabad futamidejű kötvényes termékek ennél is gyorsabban gyarapodtak.
Az ugyancsak bőven több mint 3000 milliárd forint útját egyengető ingatlanalapok mérsékeltebb, egy számjegyű bővülést értek el, a pénz zöme itt közvetlen ingatlanokba fektető eszközökben fial, míg kisebb – mintegy félezer milliárd forintnyi – részük közvetett ingatlankitettséget alapokban.
A méretesebb, közel 1900 milliárd forint összvagyonnal rendelkező vegyes alapok növekedése jócskán lassult az idén, miközben az egyes alkategóriák meglehetősen vegyesen teljesítettek. Az 1100 milliárdos vagyont kezelő kiegyensúlyozott termékek csak stagnáltak az elmúlt fél évben, a kisebb szeletet adó, kötvénytúlsúlyos termékek pedig alig 5 százalékkal gyarapították vagyonukat. A dinamikus vegyes alapok eszközértéke eközben 3 százalékkal apadt.
A részvényalapok eszközértéke 7 százalékkal nőtt, ami az amerikai és az európai tőzsdék – köztük a szintén nagyot ralizó BUX – remek formája mellett szerény teljesítmény.
A tőzsdei kitettséget adó eszközök vagyona 928 milliárd forint, ami még jócskán elmarad a 2021. végi ezermilliárd forint feletti csúcstól. A magas kamatkörnyezet még kedvezett a pénzpiaci alapoknak is, amelyek több mint 40 százalékkal 455 milliárd forintra tornászták fel eszközértéküket.
Ugrásszerű bővülésen vannak túl féléves távlaton a tőkevédett alapok is, amelyek tavaly év végi, szűk 60 milliárdos vagyona nyolcszorosára hízott hat hónap alatt. Ez azonban jórészt technikai jellegű változás, két jelentős vagyonnal rendelkező – korábban kötvényalapként besorolt – alap kategóriaváltásának tudható be.
A Magyarországon tevékenykedő alapkezelők száma nem változott, az év derekán ugyanúgy 41 szolgáltatót tartott számon a jegybank, mint tavaly év végén. A termékkínálat azonban továbbra is bővül, fél év alatt 19 új alap jelent meg a piacon, így minden eddiginél több, 782 befektetési eszközből válogathatnak a megtakarítók.
A termékpaletta túlnyomó többsége értékpapíralap, számuk 509-ről 527-re nőtt az év eleje óta. Az ingatlanbefektetést előnyben részesítők is bőséges kínálatból, 191 különféle alapból válogathatnak, igaz, itt mindössze két alappal bővült a kör.
Magántőkealapból 61-et tartott számon az MNB június végén, ezek már több mint 1600 milliárd forintot mozgatnak, míg a hazánkban még gyerekcipőben járó kockázatitőke-alapokból mindössze három van jelenleg, épp annyi, mint két éve. Az utóbbiak mindössze 10,5 milliárd forint felett rendelkeznek.
