Ritka különállás látható a magyar és az amerikai részvénypiacokon, itthon eddig kifejezetten szuper az augusztus hónap, a BUX csütörtökön mindenkori rekordértékre kapaszkodott, a tengerentúlon viszont július végétől kifejezetten gyatra az összteljesítmény: a vezető S&P 500 index esett 4,8 százalékot, míg a vezető tech index (Nasdaq 100) 6,7-et. Közben a magyar tőzsdeindex 5,3 százalékot gyarapodott július 31. óta. Az emelkedést az OTP Bank részvényei vezették, hihetetlen, de pénteken 10,1 százalékkal értek többet, mint a múlt hónap végén.

US-STOCKS-MARKETS
A tengerentúlon irigykedve nézhetik az OTP-papírok száguldozását. Fotó: AFP

A csütörtöki rekorddöntést így kommentálták az Erste elemzői:

A BUX úgy ment új csúcsra mind napon belül (56 503 pont), mind zárásban (56 470 pont), hogy a vezető részvények egyike sem volt új csúcson. Egyedül a Richter van hajszálra ettől az értéktől, vagyis az lehetne a vezető de valójában és elsősorban az OTP jó teljesítményének köszönhetjük az új csúcsot, na meg a kiugró vagy legalábbis az átlagot meghaladó forgalmat is.

De hogyan jöhetett össze a történelmi maximum, ha a vezető részvények árfolyama a Richter kivételével elég messze van mindenkori legjobb formájától? Erre a Világgazdaság csütörtöki cikke is kitért.

És hogyan tovább, miután megdőlt a 2021. novemberi BUX-csúcs? Erről így vélekednek az elemzők:

Olcsó a BUX, jó a teljesítmény, de most mégis valószínűbb lehet egy pihenő, akár hasonló kiszúrásokkal, mint a DAX esetében láthattunk az elmúlt időszakban. Valamiféle konszolidáció után, talán egyéves időtávon, például ha számos kérdés tisztázódik – amelybe az is beletartozhatnak, vagy éppen a gazdaság fellendülésének kérdése megoldódik –, számíthatnánk inkább igazi jelentősebb emelkedési hullámra.

Az óvatosság, ha másért nem, azért tényleg nem árt, mert a tengerentúli részvénypiacokat elég nagy nyomás alá helyezte, ami a kötvénypiacokon zajlik. Ott ugyanis kitartóan emelkednek a másodpiaci hozamok, mivel egyre inkább felerősödnek azok a vélemények, hogy nem fog megállni az amerikai központi bank további egy kamatemelésnél. 

A tízéves államkötvény hozama már a 4,3 százalékos szintet is elérte csütörtökön, utoljára tavaly októberben volt hasonlóan magas szinteken. A rövidebb oldali hozamok is magasabb szintekre szöktek az utóbbi napokban, bár az 5 százalékos szintet egyelőre nem tudta áttörni a kétéves hozam. „A piaci várakozások már nem zárnak ki még egy további kamatemelést az idei évben, bár a szerdán megjelent Fed-jegyzőkönyv alapján a jegybank döntéshozói is látnak már gazdasági kockázatokat a szigorítás fenntartásával” – magyarázták a folyamatokat a KBC Securities elemzői. 

Aggasztóbb hír, hogy a hosszú hozam már a 2007-es rekordot közelíti.

A tengerentúli kötvények így már észrevehető reálhozamot kínálnak (dollárban), júliusban 3,2 százalék volt az éves inflációs ráta Amerikában, ehhez képest, aki tízéves állampapírt vesz most, a következő évtizedre évi 4,2-4,3 százalékos hozamot „fixálhat” be magának. Ez körülbelül olyan, mintha a tízéves magyar kötvények hozama 18,6 százalék lenne egy évre (szemben az aktuális 7,55 százalékkal.

Az augusztusi szenvedés a Wall Streeten folytatódik, sommázta pénteken a fejleményeket a CNBC, elsősorban a tech papírok négy napon át tartó esésén keseregve. Ilyen rossz hete a Nasdaqnak december óta nem volt, és nagyon úgy tűnik, hogy egy pozitív meglepetéssel előálló Nvidia-gyorsjelentésre (szerdán esedékes) lenne szükség a fordulathoz. Ami viszont még ennél is fontosabb, az Jerome Powell Fed-elnök felszólalása a szokásos Jackson Hole szimpóziumon augusztus 24-én.

S hogy telt a hét, amikor a BUX 0,2 százalékos heti emelkedéssel zárt? Az S&P 500 szinte zuhant 2,1 százalékkal egy hét alatt, a Nasdaq 2,6 százalékkal került lejjebb, és ugyanennyit csökkent az FTSE All-World indexe is.

A csökkenést részben az úgynevezett Magnificent Seven, az amerikai technológiai részvények – Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft, Nvidia és Tesla – vezették. A csoport három egymást követő héten keresztül több mint 900 milliárd dollárt veszített értékéből, ami az idei év legsúlyosabb összesített piacikapitalizáció-csökkenési sorozatát jelenti. Európában a régiót átfogó Stoxx 600 index közel 2 százalékos heti csökkenést szenvedett el.