Bajban az osztalékrészvények? Elemzők szerint tankönyvi az árfolyamesés és a folytatás is erősen kérdéses

Kifejezetten fájdalmasan érinti az évtizedes magasságokban hosszú távra stabilizálódni látszó amerikai kamatkörnyezet az osztalékfizető részvényeket, mivel a kockázatmentes állami adósságok már magasabb hozammal kecsegtetnek, mint a legtöbb osztalékrészvény, amelyek az alacsonyabb osztalékhozam mellett még jelentős árfolyamkockázatot is magukban hordoznak.

Kerekes Tamás, az Erste Befektetési Zrt. részvénypiaci elemzője a Világgazdaságnak kifejtette: az osztalékrészvényeknek az sem kedvez, hogy a befektetők nagy része kvázi-kötvényként tekint az osztalékpapírokra, így mikor a valóban kockázatmentes államkötvények hozama beéri, vagy akár mint jelen esetben is látjuk, meg is előzi az osztalékhozamokat, az adósságpiac vonzereje relatíve felértékelődik a részvénypiaccal szemben, könnyedén értékvesztést idézve ezzel elő az értékpapírok részvényárfolyamán.

Ezt a folyamatot látjuk beteljesülni az osztalékrészvényeket tömörítő S&P 500 Dividend Aristocrats index kurzusán is: az osztalékpapírok árfolyamalakulása ugyan alacsonyabb szintek mellett, de nagyjából leköveti a tágabb piaci S&P 500 mutatót (amelynek felfutása elsősorban a mesterséges intelligencia részvényeknek köszönhető), a nyár vége és ezzel a Fed tartósan magasan maradó kamatpályájának megjelenése óta azonban jelentősen nagyobb esést könyvelt el társánál, éves szinten mínuszba is futva ezzel. 

Az osztalékrészvények így nem csak a kvázi-kötvénypiacon vesztettek nagyot vonzerejükből, de ezzel egy időben a részvénypiaci fronton is megremegett a pozíciójuk.

Az osztalékindex legbusásabb osztalékhozamát jelenleg a 3M fizeti 6,8 százalékkal, nem messze marad el tőle azonban a Realty Income Corp 6,1 százalékos hozama sem. Az arisztokrata indexen kívül azonban találunk még olyan vállalatokat, melyek ennél magasabb passzív jövedelmi forrás kínálnak befektetőik felé – igaz, ezek korántsem állnak olyan biztos lábakon, mint az osztalékindex nagyjaié: a Piedmont Office Realty Trust például 13,57 százalékos, a Big 5 Sporting Goods Corp 13,53 százalékos, míg a Apollo Commercial Real Estate Finance 13,28 százalékos osztalékkal kecsegtet. 

Nem véletlen, hogy a legbőkezűbb osztalékrészvények között túlsúlyban vannak az ingatlanpiaci vállalatok: a szektor ugyanis hagyományosan is rendre vezeti az osztaléklistát, sok esetben osztozva a dobogón a közműcégek és a távközlési vállalatok papírjaival.

– fejtette ki Varga Dániel, a KBC Securities elemzője a VG megkeresésére, majd emlékeztetett: a magas osztalékhozam magában közel sem biztos, hogy a befektetők vagyongyarapodásához vezet, mivel a kamatérzékenység ezen vállalatok esetében rendre jelentős. Varga Dániel ugyanakkor kiemelte: az osztalékarisztokraták soraiban érett cégeket találunk, melyek értékalapú növekedésük révén egy esetleges gazdasági visszaesés idején is jó eséllyel relatíve alacsony részvénypiaci visszaesést produkálnak csupán.

Az amerikai államkötvénypiac robosztus felfutását pedig az elszálló alapkamatrátán túl az is kiemelkedően példázza, hogy a 10 éves kötvényhozamok megtérülése 2002 után először hamarosan ismét az S&P 500 cégeinek belső megtérülése fölé futhat, ezzel pedig több mint 20 év után visszaállíthatja a tőkepiacon 1980 és 2002 közt fennálló erőviszonyokat is.

Arról azonban, hogy érdemes lehet-e most, az osztalékarisztokraták indexének mélyrepüléslét látva bevásárolni az érintett vállalatok részvényeiből, nehéz biztosat mondani. Kerekes Tamás ugyanis rámutatott: akármennyire vonzónak tűnhetek is jelenleg az osztalékpapírok, érdemes kiemelni, hogy a Dividend Aristocrats indexe 5 és 10 éves intervallumon is alulteljesítette az S&P 500 mutatót, 15 éves viszonylatban azonban már jobb választásnak bizonyult a tágabb piaci indexnél.