Erős az amerikai gazdaság, mégis szakadnak a kiskereskedelmi láncok részvényei
Az évtizedes távlatokban is kiemelkedően magas kamatkörnyezet ellenére is szinte rezzenéstelenül menetel az amerikai gazdasági gépezet, a Fed monetáris szigora egyelőre sem az infláció letörésére, sem a gazdaság lehűtésére nem volt elégséges, az amerikai jegybank ezért a jelenlegi piaci várakozások szerint hosszasan magasan tarthatja majd a hitelfelvétel költségét.
Éppen ezért kifejezetten érdekes, hogy azok a cégek, amelyek a lakossági fogyasztás középpontjában állnak, kiugróan gyengén teljesítenek a részvénypiacon: a szolgáltató szektor és a tartós fogyasztási cikkek szegmensének vállalatai közül több mint
két tucat cég részvényei kerültek éves mélypontjukra októberben,
miközben a tágabb piacot lefedő S&P 500 mutató (jórészt a legnagyobb technológiai vállalatok szárnyalása nyomán) továbbra is két számjegyű pluszban jár az év eleje óta.
Az S&P 500 index ugyan július 31-i csúcsáról 5,7 százalékot gyengült, messze felülteljesíti az SPDR S&P Retail ETF kurzusának alakulását, amely a nyár közepe óta több mint 13 százalékos esést könyvelt el.
A kiskereskedelmi üzletág mélyrepülése mögött a The Wall Street Journalnek nyilatkozó elemzők szerint elsősorban az áll, hogy a lakosság anyagi lehetőségeit a folyamatosan emelkedő üzemanyagár, a szűkülő hitelezés és a még mindig számottevő inflációs környezet fokozatosan erodálja, és ez abban is megmutatkozik, hogy a fogyasztói bizalmi index az elmúlt két hónapban egyaránt csökkent, rámutatva a lakosság növekvő aggodalmára anyagi helyzetét és a gazdaság kilátásait illetően.
Ha az élelmiszerárak és a benzinárak magasak, kevesebbet tudok vásárolni azokból a nem létszükségleti cikkekből, amelyeket inkább csak akarok, mintsem szükségem van rájuk
– fejtette ki Anna Rathbun, a CBIZ Investment Advisory Services befektetési igazgatója a lapnak.
A fogyasztás ilyen irányú eltolódása a legnagyobb kereskedelmi láncok részvényárfolyamain is meglátszik: a Target kurzusa 24,9 százalékot, a Walgreens árfolyama 37,8 százalékot, míg a Dollar General kurzusa 54,9 százalékot gyengült az év eleje óta, annak ellenére, hogy az első negyedévet még erősen zárták a cégek.
A csökkenő fogyasztás mellett azonban az áruházaknak a bolti lopások növekvő számával is szembe kell nézniük: a probléma olyan mértéket ölt, hogy a Target egy friss közleménye szerint a lopások már a vállalat éves nyereségkimutatásában is megjelennek majd, a negatív hatások csökkentése érdekében pedig kilenc üzletüket inkább bezárják, mivel nem tudnak máshogy hatékonyan fellépni a tolvajlások számának növekedése ellen.
A kötvényhozamokkal szemben már a bőkezű osztalék sem elég
A Fed történelmi kamatemelési dömpingjét követően a tízéves amerikai államkötvények hozama évtizedes magasságokban, 4,6 százalék felett jár, ez a biztos hozam pedig rengeteg befektetőt a kötvénypiacra vonz, jelentős űrt hagyva a részvénypiacon.
A befektetők az elmúlt 12-ből tíz hét során folyamatosan csökkentették kitettségüket a kiskereskedelmi vállalatok részvényeit vásárló alapok iránt, heti több mint 1 milliárd dollár tőkét áramoltatva ki az érintett alapokból, tovább csökkentve ezzel a keresletet a kereskedők papírjai iránt.
A kötvényhozamok láttán kényelmesen hátradőltek a jegybankárok – vajon jól teszik?Miközben a kötvényhozamok látszólag elvégzik a jegybankárok munkáját, most azon tanakodnak a Wall Streeten, hogy vajon a piac reagál a Fed lépéseire, vagy a tisztviselők ugranak a piaci szignálokra. A tyúk-tojás vitán a kamatemelési periódus tetőzése múlik. |
Ezt az átrendeződést pedig még a bőkezű osztalékhozamok sem tudják visszafordítani: a Dollar General ugyan 2,1, a Target 3,9, míg a Walgreens 8 százalék feletti osztalékkal kecsegtet, a befektetőknek ez már nem elég ahhoz, hogy kockáztassák a pénzüket a bizonytalan piaci környezetben – főleg, mikor gyakorlatilag nem létező kockázat mellett 4,6 százalék feletti hozamot tudnak elérni az államkötvénypiacon.
